A műemlékhelyreállítás gyakorlata( Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1977 Eger, 1977)

Valuch István: Műemlékek védelme az Egri Főegyházmegye területén

Tisztelettel köszöntöm Hallgatóimat, az Egri Műemlékvédelmi Nyári Egyetem résztvevőit. Engedjék meg, hogy átadjam Főegyházmegyénk fó'pásztorának, Dr. Bánk József egri érseknek szivélyes köszöntését, aki általam kivan kedves mindnyájuknak további eredményes munkálkodást. A Nyári Egyetem Titkárságának megtisztelő felkérése alapján feladatom a műemlékek védelmének ismertetése az Egri Főegyházmegye területén. Ismertetésem tehát a következőkre kivan tájékoztatást nyújtani: 1. Az Egri Főegyházmegye jelenlegi területén kialakulása alapításától napjainkig. 2. A Főegyházmegye területén egyházi tulajdonban és használatban levő műemléki védettségű épületek, összesen és a politikai megyék szerinti elosztásában. 3. A műemlékvédelmi munka lehetőségei és gyakorlata. 1. Az Egri Főegyházmegye kialakulása

. Egyházmegyei hagyományaink és történészeink véleménye szerint az egyházmegyét Szent István királyunk alapította. Sajnos az alapitő oklevél - és minden okleveles anyag a tatárdulás idején megsemmisült, elveszett. Igy az alapítás elhatározását 998-ra, a végrehajtást 1005-re tehetjük. V. István király 1275-ben kelt oklevele szerint az egri püspöknek 10 vármegye területén van tizedjoga. Az egyházmegye tehát a legelső irott forrás szerint a következő vármegyékre terjed: Borsod, Abauj, Zemplén, Ung, Szabolcs, Zaránd, Küs -Szolnok, Heves-Újvár, Bereg, Ugocsa. Az 1333-ban végzett pápai tizedszedés jegyzéke szerint az egyházmegye 14 vármegyére, illetve önálló egyházigazgatási egységre terjed: Borsod, Abauj, Heves, Kemej, Zaránd, Pata, Szabolcs, Ung, Zemplén, Borsóvá-Bereg, Máramaros, Sáros, Szatmár-Ugocsa megyékre. Ekkor a püspök közvetlen fennhatósága alá tartozó Eger-völgyi plébániákkal együtt az egyházmegye területén 821 plébánia van. A török hódoltság megszűnése után 100 évvel, Eszterházy Károly, az utolsó egri püspök halála évében: 1799-ben az egyházmegyéhez tartozó terület a következő (1804-től az egyházmegye főpásztorai érsekek): Heves -Külső

HSzolnok, Borsod, Abauj, Sáros, Zemplén, Szabolcs, Ung, Bereg, Ugocsa, Szatmár, Máramaros megyék, Jászság, Nagykunság, Hajdúság. A plébániák száma ekkor: 410. 1804-ben fejeződik be az egyházmegye óriási területének felosztása. VI.Károly király még 1734-ben felszólította az egri káptalant, adja beleegyezését az egyházmegye területéből uj püspökség kialakításához. A káptalan ellenzése miatt az indokolt terv csak 1804-ben valósult meg: Vu. Pius pápa bullája az egyházmegye területéből két uj püspökséget alapított: a kassait és a szatmár-németit. A megosztás is vármegyék szerint történt, a kassai püspökség területe lett: Abauj, Sáros és Zemplén megyék területén 149 plébánia, a szatmárié: Szatmár, Ugocsa, Ung, Bereg és Máramaros területén: 58 plébánia. Az egri egyházmegyét ugyanakkor érsekségi rangra emelték, az érsek, mint meterpolita fennhatóságot gyakorol az újonnan alapított egyházmegyék mellett még a szomszédos szepesi és rozsnyói egyházmegyék felett is.