A műemlékhelyreállítás gyakorlata( Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1977 Eger, 1977)

Valuch István: Műemlékek védelme az Egri Főegyházmegye területén

A Főegyházmegye mai területének kialakulásához még figyelembe kell venni az első világháborút lezáró trianoni békeszerződést. Ennek következtében a kassai, rozsnyói és szatmári egyházmegyék területének részei Csehszlovákia, Románia és a Szovjetunió területére kerültek, a magyar területen maradt részeket az egri érsek kormányozza. Ezek a területek hivatalosan az Északi Részek nevet viselik. Mindezek ismertetése után a Főegyházmegye mai területe a következő: Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár, Nógrád, Hajdú-Bihar, Szolnok, Békés megyék területén az Egri Főegyházmegyében 302 plébánia, a kassai egyházmegye magyarrészi területén 80 plébánia, a szatmári egyházmegye 28 plébánia, a rozsnyói egyházmegye 29 plébánia Összesen 439 plébánia. 2. A főegyházmegye területén a műemlékek (

műemlék és műemlék jellegű) száma a

z OMF hivatalos jegyzékei szerint igy szemlélhető: Megye Összes Műemlék Műemlékjellegű Egyházi tulajdonban Megye Összes Műemlék Műemlékjellegű M MJ Összesen Heves 373 106 267 34 103 137 Borsod -Abauj-Zemplén 527 142 385 36 90 126 Nógrád 261 50 211 10 27 37 Szolnok 155 33 122 9 54 63 Hajdú-Bihar 130 25 105 1 7 8 Békés 126 28 96 1 1 Szabolcs-Szatmár 158 72 86 9 23 32 Összesen 1730 456 1274 99 305 404 A műemlékek összességének tehát a Főegyházmegye területén csaknem egynegyede egyházi tulajdonban és használatban van. Ez a tény az alapja annak a kölcsönös törekvésnek, hogy az OMF és a Főegyházmegyei Hatóság kialakította azt az együttműködést, amit a továbbiakban kívánok ismertetni. 3. Műemlékvédelmi munka. Lehetőségei: A használatban levő műemlékek állagmegőrzése és időnkénti felújítása alapvetően három feladatot jelent: a) műemlékek állagmegőrző külső felújítása b) belső felújítások (festés, villanyhálózat, fűtés) c) uj liturgikus terek kialakítása