A műemlékhelyreállítás gyakorlata( Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1977 Eger, 1977)

Szakál Ernő: Középkori kőfaragó szerkesztések

fordította át a sarkokon az erkélyt készítő mester, hogy ez aszimmetrikus megoldásban csak csodálni tudjuk virtuozitását, mert ezt megérteni nem lehet. Ez már a tizenötödik század második fele, a gótikus geometriai módszerek hellenizmusa, a kötetlen és játékos arányskálák nagy fellobbanása az esztétikai hatás és a mesterség szolgálatában. (kép 34.) Az erkély nézeti rajzában mindezek fel sem tűnnek, mert az élmény esztétikuma elken dőzi és háttérbe szorítja, láthatatlanná teszi a geometrikus vázat, a mesterségbeli raffinéria tényezőit, mely még a kőanyagok kiválasztásában is lemérhető. Az egész erkély lényegében puha mészkőből készült, de ahol a funkció megkivánta, ahol a nyiró erők nagyok, mint a konzol szélső köveinél és a mellvéd oldallapjainál, oda nagyszilárdságú keménymészkövet vettek, és a két ablak közötti fiálétörzses kávát vörösmárványból készitették, mert jelentősebb terhelést kapott, mint a sarokdarabok. Az egész kőszerkezetet a középkori mester a belső falsíkba süllyesztett vonóvasakkal még külön is biztosította. (kép 35.) 1971. őszén - hét évvel az "in situ" maradványok feltárása után - készült el az erkély anastylosis-rekonstrukciója. Hogy az erkély lefedése milyen volt, arra semmiféle adatot nem találtunk. Nagyon sok festé s maradványból azonban tudjuk azt, hogy az erkély élénk színekben pompázott; készíttetőinek, akiknek cimere ott van a konzolon, a nagyhatalmú Garai családnak fényűzését, gazdag ságát és hatalmát hirdette, és a rekonstrukcióban az akkori magyar kőfaragómüvészet szinvonalat dokumentálja. (kép 36.) Ez a tizennegyedik századi fali-diszkut valaha a visegrádi királyi palota legfelső teraszán állott. 1955-ben a Mátyás király készíttette vörösmárvány fali-kut feltárásakor kerültek elő ennek a száz évvel korábbi diszkutnak a töredékei is, falbaépitett és leomlott töredékek százaiként. Már a töredékekből megállapíthattuk, hogy ez Anjoukori diszkutat 1470 körül bontották el, faragványait falazókőként beépítve a Mátyáskori falakba. Az anastylosis-rekonstrukció szakszerű elkészítéséhez nagy segítséget adott a diszkut geometriai módszerének felismerése és alkalmazása. A diszkut oszloptengelyeinek vertikálisai az alaprajzban pontokként jelennek meg, és a szerkesztési módszer révén minden kőréteg-sorban a részletszerkesztések kiindulási pontjaként szolgálnak. (kép 37.) Az alaprajz szerkesztés alapidoma egy két négyzetből összetett téglalap. Hossza egy anjoukori öl, ezernyolcszázötvenegy és hat tized milliméter. Ebből az egy méretből a diszkut összes többi méretét már a geometria adja, egyszerűen, kézzelfoghatóan, vizuálisan és lemérhetően. Ennek a ténynek felismerése után a diszkut alaprajzának geometriai szerkesztésmódját is rekonstruálni tudtuk. A négyzetekbeszerkesztett négyzethálóval, a körök hangsúlyozása nélkül is megrajzolhatjuk a kis érintőköröket, melyek moduláris rendszere a részleteket tartalmazza. (kép 38.) Az oszloptengelyek e kis körök összetett négyzethálójának középpontjai, ami azt jelenti, hogy a hat részletszerkesztési rajzok a négyzetháló variánsaibői kiemelhetők, tehát egyetlenegy nyolcszögidombői, a kisebbedő négyzetek rotációs változataiból; mert a nyolcszög külső és belső érintőköreivel kombinált hálóba mindez belevetithető és egymásbarajzolhatő. Amikor a lábazat, az oszlopláb, kurtáisarok, az oszlopfő és baldachin pausz-rajzait egymásra tettük, egy nagyon bonyolult képet kaptunk, de szembetűnő volt logikája, a természetes nagyságbani szerkesztés felülmulhatatlansága. (kép 39. ) Hogyha az alaprajz két négyzetből álló téglalapját négy és félszer egymás fölé helyezzük, a felezésekkel egy kilencszer négy négyzetből álló rácsot kapunk. Az alaprajzi négyzetek ki vannakemelve a két dimenziós sikből a háromdimenziós térbe és mint egy szabályos, kockákbői álló kristályrácsot képzelhetjük el az alaprajz térbeliségét. A nézeti négyzetháló a lábazati profil kima tagjának alsó széléről indul. Másfél négyzettel feljebb van a kuttál alsó, kettőnél a felső sikja. A harmadik az oszloplábazatot,