A műemlékhelyreállítás gyakorlata( Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1977 Eger, 1977)
Dr. Tilinger István: A magyar műemléki állomány elemzése
Kőszeg szabálytalan tojásdad műemléki jelentőségű területe a domináns elem, a Jurisich-vár köré szerveződött. Kőszeg nevének emlitése együtt jár Jurisich Miklós horvát származású várkapitány emlékének felidézésével, aki 1532-ben hősiesen védekezve majd egy hónapon át tartotta fel maroknyi seregével a sokszoros török túlerőt. És hogy ne csak a régmúltba nyúljunk vissza: kőszegi volt és itt járt katonaiskolába az a Kiss János altábornagy, aki életét adta a szabadságért a fasizmus elleni harcban. A várban berendezett múzeum több személyes emléktárgyát is őrzi. A veszprémi várhegy védett épületei tulajdonképpen egy tengelyre, a mai Tolbuchin utcára vannak felfűzve. A várnegyed - amelynek a budaival ellentétben ma már nincs számottevő erőditmény jellege jól kiemelkedik környezetéből. Más városközpontokkal szemben, ahol a történelmi mag igazgatási és kereskedelmi funkcióknak is helyet adott - és ad most is - a veszprémi vár jelentős idők óta egyházi központ. Centruma a középkori eredetű székesegyház, a Fellner Jakab alkotta püspöki palota és más püspökségi épületek által meghatározott teresedés, melynek közepét a gazdagdiszü Szentháromság szobor jelöli ki s amely ujabban szabadtéri előadások szinhelye is. Veszprém városát emlitve, nem mehetünk el sző nélkül dinamikus fejlődésének örömteli ténye mellett. Ugyanakkor tartottunk attól, hogy a lendület - felszámolva a történeti város tradicionális elemeit - legfeljebb a védett várnegyed határainál fékeződik le, s igy az szervetlenül, értelmetlen elszigeteltségben fog kiemelkedni a jellegtelen lakóépületek tömegéből. Ujabban megnyugodva vehetjük észre, hogy a fejlődés megtalálta azt az utat, amely a védett történelmi mag és az uj városrészek közötti megfelelő kapcsolatot biztosítani tudja s megpróbál minél többet megtartani azokból az elemekből, amelyek megadják egy város patinát és értéket jelentő időtávlatait. Pápa városfejlesztése nemcsak felismerte, hanem eleve ezt az utat kívánta járni akkor, midőn egységes tervi szinten jóval a városközpont rekonstrukciós munkáinak megindulása előtt meghatározta azokat az elveket és módszereket, amelyek biztosítják a város e történeti részének élménykeltő fennmaradását és szerves bekapcsolódását - használat és látvány szempontjából egyaránt - a település életébe. Nincs itt lehetőségem még csak ez előbbi érintőleges módon sem végigmenni valamennyi városunkon. Itt csak Egerről, a vendéglátó városról kívánok e témakör befejezéséül elmondani néhány gondolatot. Eger, amelynek nevéről az átlagosan müveit magyar ember eszébe elsősorban Dobó és hős csapata s az egri bikavér jut, természetesen építészetileg sokkal jelentőségteljesebb számunkra. Műemléki együttesének lehatárolása jól tükrözi azokat az erőket, amelyek az évszázadok alatt meghatározták a város arculatát. A Kossuth Lajos utca - Széchenyi utca sarokpontja mindjárt olyan tengelyt jelez, amelynek elemei, a székesegyház és a liceum magas városképi kultúrát eredményeznek. Átlósan átszelve a védett területet, túlsó sarkán találjuk meg a várat, amely a korábbi egyházi központ után hadászati fontosságúvá vált. A kettő között helyezkedik el az igazgatási tömb, amelynek északi lehatárolását a Dobó tér adja jelentős műemlékeivel. Eger jő példája annak a - nem minden erőfeszítés nélküli - törekvésnek, hogy a korszerű városi élet és a történelmi adottságok optimális összhangját megtalálja. Ennek érdekében szabadítja meg műemléki belvárosát az oda nem illő, teherforgalmat is jelentő léte s itmény e ktől. Ezért irt ki a város tervpályázatot az igazgatási negyed rendezésére, mert felismerte, hogy esetleges, ötletszerű beépítésekkel csak saját magának okoz később gondot.
