A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)
Dr. Cevat Endre: Műemlékvédelem Törökországban
1.1 Törökország kulturális öröksége és az állami városi hivatalok és magáncso portok miiem lékvédelmi tevékenysége sok tekintetben eltér az európaitól. A modern Törökország kialakulásában különleges földrajzi és történelmi helyzete játszott nagy szerepet: klasszikus és iszlám elemek, modern európai és török hagyományok, ipari és feidális vonások fonódtak össze. Előadásomnak nem célja, hogy elemezze a török építészetet érő kulturális hatásokat, sem hogy részletezze a történelmi környezet megóvására vonatkozó jelenlegi adminisztratív intézkedéseket és szervezeteket. Ehelyett azt vizsgálja, hogy ezek a különböző elemek hogyan kapcsolódnak össze az utóbbi másfél évszázad Törökországában, hogy kialakítsák a jelenlegi nézetekeÇ a történelmi környezet kezelésével kapcsolatban. 1. 2 Hasonló irányvonalak találhatók a Földközi tenger melléke és Közép-Kelet más vidékein is, amelyek átélték a görög kolonizációt, a római megszállást és a török uralmat. Miközben minden országnak megvannak a maga sajátos vonásai, mindnyájukban közös az, ami az európai hagyományokon kivül esik. A XVI. századi Ottoman kapitányoknak, generálisoknak és földrajzkutatóknak Európa csak a határsik szélén levő területet jelentette. A világ nagy része és annak közepe szerintük az ő ottoman tartományuk és keleti szomszédaik török-iszlám területein belül volt. Egyes ejrópai műemlék es éknek ez uj nézőpontot jelenthet, ahonnan felülvizsgálhatják tapasztalataikat. Mások számára uj betekintést adhat olyan területekre, ahol a műemlékvédelmi tevékenység az utóbbi időben uj lendületet vett. 1.3 Három egymás után következő periódust választottam, amelyeken keresztül bemutathatnám a mai törökországi műemlékvédelemhez vezető fejlődést: 1. az Ottoman örökség 1389-1799; 2. európai behatolás és uj intézmények 1800-1923, 3. modern Törökország: a fejlődés következményei. Egyik periódus sem jelent határozott elszakadást az előzőtől, és mindegyik egy sokkal régebbi anatóliai kultúrának része, amely megelőzte és beleolvadt az Ottoman "török civilizációba. Ugyanakkor azonban mindegyiknek meg vannak a sajátos vonásai a történelmi környezetet illetően. 1.4 Az első periódusban azt fogjuk vizsgálni, hogy hogyan kezelték a törökök a műemlékeket azokon a területeken, amelyeket ottoman uralom alá hajtottak, és ahogyan azokat saját épitészeti környezetük szerves részévé tették. A XIX. századi reformidőszak az Ottoman földre való közvetlen európai behatolást hozott magával, a törökök kapcsolatokat kezdeményeztek Európával és hazai tö~ rekvések születtek a felbomló birodalom megreformálására. Mindez befolyásolta a műemlékek és történelmi helyek sorsát. Végül át fogjuk tekinteni, hogy a modern Törökország hogyan viszonyul ehhez a múlthoz és a gazdasági fejlődés és műemlékvédelem jelenlegi dilemmájához.
