A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Kovács Béla: A gyöngyöspatai templom történeti és régészeti kutatása

Tekintettel arra, egy-egy főesperesi kerület Magyarországon egy-egy királyi megye területének felelt meg, a mult század végének kutatói közül néhányan Pata vármegye létét is bizonygatták, mások az ellentmondó okleveles anyag alapján ennek meglétét tagadták. A kérdést megnyugtatóan megoldani a kutatás mai állása szerint sem lehet; feltehető azonban, hogy a Mátra vidékének gyérebben lakott területeit a megyének a mai napig is nevet adó hevesi várispánság területébe vonták be. Az első, név szerint ismert patai főesperes az 1236ban emiitett Márk volt. Már Anonymus is emliti, hogy Ed és Edumen nemzetségéből származott Sámuel királyunk, akit Abának is neveztek. A királyi ős neve után elnevezett Aba-nemzetségből kisarjadt családok az egész középkoron keresztül igen jelentékeny szerepet játszottak a megye életében, s a XIII-Xrv. század során a Mátra alján sürün csoportosultak az e nemzetséghez tartozó családok birtokai. Egy 1267-ben kiadott oklevélből ugy tűnik, hogy Aba Sámuel elsőszülött fiának egyenes ági leszármazottai birtokolták eredetileg Patát, az ősi nemzetségfői szálláshelyet, s ez meg is felel a középkori öröklésrend gyakorlatának. Pata községre vonatkozóan az első okleveles adat 1234-ből származik. Az Aba-nemzetségből származó és a Verőce megyei Nekcse birtokokról elnevezett Nekcsei I. Demeter ekkor kapta meg II. András királytól többek között Pata egynegyed részét, amely korábban a várispánság birtoka volt. 1282-ben már a birtokszerző unokájának Nekcsei III. Demeternek a birtokában volt a falu, aki később (1316-1338 között) a tárnokmesteri tisztet töltöttebe a királyi udvarnál, 1338-ban flu utód nélkül bekövetkezett halála után i3_43_ban Miklós nevű testvérének fia, Nekcsei Denk mester kapta meg Nagy Lajos királytól Patát. A király itáliai hadjáratában részt vett Denk mester 1350-ben Aversa ostrománál megsebesült, majd hamarosan meg is halt. Örököse Pata birtokában fia, Nekcsei Sándor lett, később fia Zsigmond, aki azonban szembeszállt Zsigmond királlyal, s igy ez megtorlásul 1403-ban elkobozta birtokait, többek között Patát is, majd hamarosan az Aba nemzetségbeli Kompolti István kapta adományul a királytól. A királyi adományozás után derült ki, hogy a királyhoz hűtlenné lett Nekcsei Zsigmond már korábban elzálogosította 2000 aranyforintért a községet Szécsényi Frank országbirónak. Igy a király megváltoztatta adományát és a községet uj adomány cimén Szécsényi Frank felesége, Kont Katalin és gyermekei kapták, Kompolti Istvánt pedig más birtokokkal kárpótolta a király. 1411-ben a Szécsényi családban nagy birtok per keletkezett: ekkor Szécsényi Simon kapta meg Pata birtokot. Feleségének, Erzsébet asszonynak már korábban volt itt öt jobbágytelke, amelyek helyett férje más birtokaiból adott kárpótlást. 1455-ben Szécsényi László a tulajdonában levő falut elzálogosította Guthi Országh Mihálynak és Losonczi Albertnak. 1456-ban az alsólendvai Bánffi család rokoni alapon, de eredménytelenül jogot formált a birtokra, mert nem nézte jó szemmel, az ősi birtok idegen kézre kerülését. Az 1460. esztendő jelentős dátum a község történetében. A néhány éve Felső-magyarországon megerősödő huszita mozgalom az egri püspökség délebbre fekvő területeire is előrenyomult, mind vallási, mind gazdasági veszélyt jelentve. Hédervári László egri püspök és Rozgonyi Sebestyén királyi serege kisebb-nagyobb sikereket ért el ugyan az egyre erősödő huszita mozgalommal szemben, de előretörésüket megállítani nem tudták.