A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Kovács Béla: A gyöngyöspatai templom történeti és régészeti kutatása

Egyetlen műemléki épület sem ragadható ki környezetéből, a nem vizsgálható, kutatható csak önmagában, elvonatkoztatva attól a környezettől, amelyben épült. Különösen vonatkozik ez a falusi templomokra, hiszen ezek évszázadokon keresztül a település középpontját jelentették, ezek közé szerveződött-rendeződött az egész településrend, épitészeti környezet. Tekintettel arra, hogy falvainkban csaknem kivétel nélkül a legrégibb épitészeti emlék a templom, ez az egyetlen épület, amely magán viseli az épitészeti stílusok formaváltozásait, de az egyes épitési periódusok a falu gazdaságitársadalmi rendjére is közvetett bizonyítékul szolgálhatnak. Egy gazdagabb család birtokszerzése a községben, nehéz körülmények között is virágzó és gazdag egyházközösség, vagy a falu lakosságának nagyobb arányú növekedése mind-mind olyan tényező, amely máig is látható nyomot hagyott csaknem minden falusi templomunkon. Egy műemlék épités történeti adatainak felkutatása esetleg lehetővé teszi ugyan, hogy magára az épületre vonatkozóan a részletadatok sokaságát deritsük fel, de ezek csak akkor adnak áttekinthető és világos képet, ha ezeket összevetjük a köztörtéheti, településtörténeti, gazdaságtörténeti adatokkal is. Csak igy ismerhetjük meg azt a szűkebb földrajzi környezetet, amelyben az épület keletkezett és alakult, az embereket, akik épitették és építtették, használták, átalakították. Különösen fontos ez a sokszempontu vizsgálat akkor, ha már a munka megkezdése előtt is tudjuk azt, hogy a falu többszáz éves története számtalan problémát rejteget, s a helyreállítandó templom formai jegyei látható módon is többszörös átépitésről tanúskodnak. Igy volt ez a gyöngyöspatai templom esetében is. A falu történetére vonatkozó adatok a IX. századig engedtek visszakövetkeztetni, s már a templom helyreállítása előtt ís látszottak a románkorra valló faragott kváderkövek, a gótika több periódusára utaló boltozati rendszerek, ajtók és ablakok, barokk-kori nyilasok és boltozatok. Indokolt tehát, hogy mielőtt a templom régészeti feltárásáról szólnánk, ismertessük a falura vonatkozó történeti adatokat, amelyek nélkül nehezen lenne megérthető a helyreállításra került templom épitőstörténete. A Gyöngyöstől Nyjgat felé 11 km-re fekvő község dombok közé szorítva völgyben terül el. A belterület keleti oldalán emelkedik a 260 m magas Várhegy. A település középpontjában, kissé kiemelkedő dombon áll a templom. A közeli város miatt kapta a község neve a Gyöngyös előtagot, amelyet a XIX. század óta használnak rendszeresebben, a korábbi évszázadokban a község neve egyszerűen Pata volt. A községnek nevet adó Pata nevét első izben a Névtelen Jegyző, Anonymus említi a XIII. század elején irt G esta Hungarorumában. A magyar honfoglalás eseményeit leírva müvének 32. fejezetében megemlíti, hogy "... Árpád vezér a Mátra erdejében nagy földet adott Ed-nek és Edumen-nek ott, ahol ezeknek unokája Pata várat építtetett."