A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Levárdy Ferenc: A gyöngyöspatai templom művészettörténeti kutatása

jőt. Az északi pillérek beépítésével egy 1 méteres szélességi! északi "oldalhajó" formálódott. Ez csak ugy képzelhető el, hogy lényegében a széles árkádokkal megnyitott szent András-kápolna szolgált északi mellékhajóként. Ekkor éplllt a régi torony elbontásából megmaradó déli toronyfal felhasználásával az uj, alsó részében négyzetes alapú, felsőrészében nyolcszögüre váltó torony. Nyugati kapuja a kassai dóm lépcsőzetesen kialakított kapizatára utal, amely az 1406-os templomszentelés idején már áll. Valósziniinek tarthatjuk, hogy az építés vezetője valamilyen módon a kassai építkezésekhez kapcsolódik. A részletformák erősen szekundér jellege, primitívsége, az épitési szerkezetek tisztázatlansága arra vall, hogy a patai építőmester Kassán tanulhatta mesterségét, azonban nem volt képzett építész. Kőfaragó-tudása sok kívánnivalót hagy maga után. A szerkezeti formák inkább kontárra, mint mesterre vallanak. A falazat anyaga jobbadán görgetett patakkő. A hajót és a szentélyű égyezetet elválasztó diadalív már az épités idején, helyesebben közvetlenül az épités befejezésekor megmozdult. Déli harmadában hatalmas repedés jelzi, hogy a szerkezeti fal építésére alkalmatlan, gömbölyű patakkövek a kizsaluzáskor megmozdultak. A diszitő formákon is ez a "tanulatlan-ta nuls ág" érződik. A nehezen megmunkálható, igazi szobrászi feladatra alkalmatlan kőből igy formálódtak a jellegzetesen archaikus konzolmaszkok. A kőfaragó munkával takarékosan bánó építész természetesen felhasználta a korábbi építményből kimentett darabokat a szentély sarokoszlopait, a pasztoforiumi tartókonzolát, sőt egyes román fafaragványokat is. " Az egységesítő átépítés idején csak a szentély és a szentély négyezet kapott boltozatot. A boltozat bordaanyaga, s a későbbi átépítés esetlegességeit tükröző boltozatszerkezet a XV. század elejére vall. A hajó ekkor még nem kapott boltozatot. A nyugati hajőfaIon, (illetve a torony keleti falán nyitott ajtó a boltozati térben arról vall, hogy a szépen formált hálóboltozat egy későbbi épitési periódus terméke. 1460-ban Patát komoly veszély fenyegette. Alig foglalta el Mátyás királya trónját, amikor a Felvidék kapitányává kinevezett Giokra huszita zsoldosai, Zagyvafői Andriskó és Úrik vezetésével befészkelték magukat Pata várába. A 600 fős lovas és gyalogos sereg hozzákezdett a földvár megerősítéséhez. Héderváry egri püspök a király segítségét kérte, akinek utasítására Rozgonyi Sebestyén 2000 emberével május elején tábort ütött Patán a falu alatt, s körülzárta a várat. A husziták alkuba kezdtek. Héderváry püspök azonban nem tudta fizetni zsoldosait, elszéledtek, s Rozgonyi is kénytelen volt visszavonulni a Tárna völgyébe. Júliusban maga a király is megérkezett Patára tüzérségével,. Néhány napos ostrom után - július 8-án - a cseh zsoldosok szabad elvonulás fejében feladták a várat. Mátyás király a "sok és súlyos kárt szenvedett" mezőváros lakóit mentesítette a kamara haszna (lucrum camera 1) alól. Ebben az időben épült meg a templomhajó és déli oldalhajó boltozata. Mátyás kegyúri jogon a 100 arany dokátot jövedelmező patai főes peres s éget káplánjának, Nenkei György egri kanonoknak adományozta. Pata és Tarján földesura Guti Ország Mihály és Losonczy Albert. A XVI. század első felében Losonczy Albert fia, István a temesvári hős a falu földesura, aki Ország Mihály fiának, Lászlónak özvegyével az egész hatalmas birtokot megörökölte. Losonczy István birtoklása idején épülhetett a templom déli előcsarnoka, az egyik 1460 k. épített ablak részleges elfalazásával. A Guti Ország és Losonczy örökösök hadakoztak Pata birtokáért István halála (1552) után, amig 1567-ben II. Miksa birtokába kerül, aki Guti Ország Borbála férjének, Török Ferenc dunántúli fő-