A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Dr. Román András: A velencei karta és a magyar műemlékvédelem

lyes műemléki elvek pontos definiálása kkor is nagyon lényeges, ha nem a legszerencsésebb szerkesztési megoldást választották. Arról árulkodik ez, hogy a Velencei Karta - minden pozitív és megtámadhatatlan vonása ellenére is - a kongressus időtartama alatt, bizonyos fokig kapkodó munkával készült. Végül az utolsó fejezet a publikációkról rendelkezik. Leszögezi, hogy minden konzervál ás i, restaurálási vagy akárcsak ásatási munkát hitelesen dokumentálni kell és ennek kell alapul szolgálnia a tervezéshez. Az egész Kartan végigvonuló tudományossági igény ebben az ajánlásban csúcsosodik: ki. Korunk magyar műemlékvédelmének jó fokmérője, hogy egész gyakorlatunkat a Velencei Karta - immár 12 év próbáját kiállt - szelleme hatja át. A Karta ajánlásaival összhangban vagy azzal ellentétesen tevékenykedni: világszerte ez lett a műemlékvédelem színvonalának fokmérője. A műemlékek körének meghatározásakor a magyar gyakorlatban azok az elvek érvényesülnek, amelyekről a Karta nyomán már szóltam. Műemléki törvényünk szerint műemléknek "a hazánk történeti múltjának jellegzetes, pótolhatatlan olyan emléke" nyilvánul, "amely az ország gazdasági-társadalmi és kulturális fejlődésének tárgyi bizonyítékául szolgál". Ennek megfelelően nemcsak a kiemelkedőesztétikai értékű emlékeket tartjuk műemléknek és védjük, hanem mindazokat, amelyeket a történeti jelleg erre érdemesit. Magyarországon a müemlékállomány szerves és fontos részeként védjük e koncepció keretében a népi műemlékeket és a munkásmozgalmi emlékeket is. Műemléki gyakorlatunk egyik nemzetközileg elismert jellegzetessége a műemlékvédelem és a városrendezés szoros kapcsolata. A műemlékvédelem az urbanisztika tudományának és gyakorlatának szerves részévé lett. A Karta szellemében a magyar műemléki gyakorlat túlnőtt az egyes objektumok helyreállításán. Nem véletlen, hogy a legjobb eredményeket a történeti együttesek védelmében Budán, Sopronban, Kőszegen értük el. A budai várnegyed komplex helyreállítási tevékenységéről elismerőleg szólt az 1972. évi budapesti ICQMOS kongresszus, a soproni rekonstrukció pedig 1975"ben Európa-dijat nyert. A Karta szelleme hatja át a műemlékek konzerválási és restaurálási gyakorlatát is. Már volt róla szó, hogy a magyar műemlékvédelem féltékenyen őrködik a helyreállítások tudományos megalapozottsága felett és gyakorlatukban nem fordul elő rögtönzött vagy tudományosan támadható restaurálás. Ha csak az utóbbi években is, de szépen fejlődik a helyreállítások műszaki tudományos háttere is. Ma már nem gond az épületek utólagos falszárítása, többizben eredményesen alkalmaztuk állékonyságukat vesztett szerkezetek utófeszítéssel történő megerősítését, terjed a műanyagok korszerű alkalmazástechnikája a műemlékvédelem számos részterületén stb. Ennek ellenére ugy Ítélhető, hogy a technikai színvonal tekintetében még nem értük el a világ élvonalát és talán ebben a vonatkozásban van a legtöbb tennivaló, hogy a Karta minden ajánlása maradéktalanul érvényesüljön. Láttuk, hogy az Athéni Karfával ellentétben a Velencei Karta főként a műemlék helyreállításával kapcsolatos elvi kérdések tisztázását vette célba. Ezért a magyar gyakorlat értékelése során is erről kívánok egy kicsit részletesebben szólni és példákat ismertetni. Műemléki tervezési gyakorlatunkban teljes egészében a Karta ajánlásai szerint járunk el. A periódusok bemutatása vagy elfedése, a hozzátételek harmonikus megkülönböztethetősége mindig gondos, tudományos megalapozottságú, az esztétikai igényeket is figyelembe vevő mérlegelés tárgya. Lássuk ezt néhány konkrét példán. A Győr-Sopron megyei Hidegség római katolikus templomára első izben Rómer Flóris hivta fel a figyelmet. Feltűnt neki, hogy a barokk hajőju templomnak középkori izü félkörös szentélye van, ami kelet felé még egy kis abszidiollal bővül, e fölött ül a szintén barokk torony. Gyanúja a későbbiek során