A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Dr. Román András: A velencei karta és a magyar műemlékvédelem

beigazolódott: a félköríves szentély voltaképpen egy román körtemplom maradványa, amelynek nyugati felét a barokk átépítés idején - feltehetően még a XVII. században - elbontották, 1940-ben a barokk hajót tovább toldották és igy az uj három boltszakaszos, háromhajós templomtérrel az épület akkorára dagadt, hogy a műemlék szinte jelentéktelenné degradálódott. 1949-51 "ben a templomon részleges feltárási és helyreállítási munkákat végeztek. Megállapítot­ták, hogy a körtemplom XII. századi és azt tételezték fd, hogy a jelenlegi külső négyzetes befoglaló forma valamelyik átépítés periódusából származik. Ugyanakkor nagy összefüggő területen feltárták azo­kat a románkori falképeket, amelyeknek egyes kis foltjait már Rómer is észlelte. Sajnos azonban a hely­reállítás és restaurálás nem volt eléggé szakszerű és körütekintő. A falképeken túlzott kiegészítéseket engedtek meg maguknak, ugyanakkor viszont nem gondoskodtak a nedvesség távoltartásától, a falazat szigeteléséről. Ez azzal a következménnyel járt, hogy a falképek rövid időn belül ismét romlásnak indultak. A teljes igényű és a Velencei Karta irányelveinek mindenben megfelelő helyreállítás 1969-1973 kö­zött készült el Sedlmayr János tervei szerint. (A régészeti munkákat Tóth Sándor vezette. ) Sedlmayrt két szempont vezette: biztosítani a románkori műemlék maradéktalan érvényesülését, másrészt műsza­kilag megoldani a fennmaradást, kiküszöbölve a korábbi beavatkozások hibáit. Szellemes és merész öt­lettel a két célt lényegében azonos megoldással érte el. Koncepciója az volt, hogy a románkori kör­kápolnát leválasztotta a barokk és XX. századi templom hajóról. Ezáltal a műemlék funkcionálisan és vizuálisan elvált a zavaró, értéktelen épületrészektől, de nagyrészt a nedvesség távoltartása is meg­oldódott, mert a gondos előzetes épületdiagnosztikai vizsgálatok kimutatták, hogy a viz főleg páralecsa­pódásból eredt. Azáltal, hogy a templomi funkciót a kápolnától elrekesztették, az időnként többszáz em­ber által kibocsátott pára már nem veszélyezteti a falképeket. A nedvesség talajból felszívódó részét alagcsövezéssel és a falak keresztirányú szellőztetésével ugyancsak sikerült távoltartani. A feltárás során a templom története véglegesen tisztázódott. Kiderült, hogy a szentély teljes fal­teste románkori, azaz mindig is belül kerek, kivül négyzetes alaprajzú volt. A szentélyt fedő barokk boltozat lebontása után jó állapotú késő-reneszánsz festett apostol-galéria került elő bizonyítva azt, hogy a románkortól kezdve napjainkig milyen sokszor nyúltak hozzá templomunkhoz. Az 1951. évi restaurálás hibáinak kiküszöbölése után a mostmár több periódusú falképek a műemlék valóban díszévé váltak, egy­ben e tekintetben szegényes hazai emlékanyagunk egyik legfontosabb dokumentumává. A műemléki helyreállítás tehát teljes egészében a Velencei Karta tudományos igényességet előíró irányelvei szerint készült. De nemcsak a hitelességre fordítottak nagy gondot, hanem az ötletes szerke­zeti megoldásokra és az esztétikus, valóban művészi megjelenítésre is. A szentély fölé épített barokk tornyot mindenképpen meg kellett őrizni, ezt ugy oldották meg, hogy a rotunda két sarkának vaskos fal­testeire váltották ki rejtett acélgerendákkal és boltövekkel, igy még csak aláfalazásra sem volt szükség. A hajótesttől leválasztott kis kápolna most a logikai elválasztást is jelentő 2, 5 m széles modern hangvételű folyosóról nyilik, a félkör kiegészítése sima téglafalakkal történt, amelyben - kellő adatok hiányában - a bejárati ajtót mintegy csak jelezte a tervező. Az alkalmazott építészeti elemek (pad, az egykori karzatot tartó oszlopokra történő utalás stb.) egyszerűek, minden figyelmet a műemlék eredeti részeire irányítanak. A hidegségi templom helyreállítása a teljes hitelesség, a korszerű technika és a nemes egyszerűségében művészi teljességű építészeti megformálás tökéletes harmóniájából fogant - egy­ben bizonyítva a Velencei Karta elveinek helyességét, a közreműködő szakemberek hozzáértését és te­hetségét.

Next

/
Thumbnails
Contents