A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)
Dr. Barcza Géza: A műemlékfenntartás rendszere, a műemlékek hasznosítása
A személyi tulajdonban levő védett népi épületek fennmaradását 1971 -tői olyan támogatási rendszer kiépítésével segítettük elő, amely a tulajdonosok részére az évenként szokásos karbantartási munkák elvégzése és annak tanácsi igazolása esetén elszámolási kötelezettség nélkül un. "éves fenntartási átalány" folyósítását teszi lehetővé. Ennek évi összege a műemléki értékkategóriátől függően műemléknél 4-5000, -Ft., müemlékjellegü épületnél 3-4000, -Ft, városképi jelentőségű épületnél 2-3000 Ft. Ilyen módon 1975 'ben 461 népi épülete tulajdonosának 1,3 millió forint összegű anyagi támogatást adtunk. Olyan esetben, amikor a védett népi épület tulajdonosa enélkül nem tudná az állandó jókarban tartásra vonatkozó kötelezettségét teljesíteni, egyedi elbírálás alapján elszámolási kötelezettség mellett un. "eseti támogatás" folyősitására is sor kerülhet. E támogatás maximális összege 30 e/Ft. A IV. ötéves terv időszakában 40 védett népi épület helyreállítását támogattuk ily módon 740 e/Ft 'tal. A védett népi épületeknél nemcsak az eredeti rendeltetéssel hasznosított épületek tulajdonosait támogatjuk, hanem azokat a műemléki igényű fenntartást és felújítást vállaló uj tulajdonosokat is, akik többnyire üdülő céljára állítják helyre épületeiket. Az állampolgárok tulajdonában levő lakóépületek felújítását az állam kedvezményezés hitel folyósításával is elősegíti. A műemlékileg védett lakóépületeknél az igénybevehető hitel magasabb összegben állapitható meg, mint a nem védett épületeknél. Ha a műemléki védettség alatt álló építmény tulajdonosa, kezelője (használója) a műemlék fenntartására előirt kötelezettségét nem teljesiti, az építésügyi hatóság határozatilag elrendelheti a szükséges munkák elvégzését. A műemléki hatóság megkeresésére az építésügyi hatóság az ilyen jellegű határozatot köteles kiadni. A határozatban meg kell szabni az elvégzendő munkákat, a munkák végrehajtásának feltételeit és azok teljesítésének határidejét. Ha a kötelezett, az épségben és a jelleg megváltoztatása nélkül történő fenntartással kapcsolatos munkálatokat a határozat ellenére nem végzi el, a teljesítés bírság kiszabásával és szabálysértési eljárás utján kikényszeríthető. Az építésügyi hatóság ilyen esetben a tulajdonos terhére kénvszerhelyreállitást is foganatosíthat. Az építésügyi hatóság hivatalból vagy a műemléki hatóság felhívására olyan munkálatokat is elrendelhet, amelyek nem sorolhatók az épségben és a jelleg megváltoztatása nélkül történő fenntartás fogalomkörébe. Ilyenek pl. a műemléki védettség alatt álló építmény hatásának zavartalan érvényesülése érdekében végzendő munkák, valamint a műemléki védettség alatt álló építmény eredeti jellegének kifejezésére vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkák. A műemlék hatásának zavartalan érvényesülése érdekében végzendő munkának kell tekinteni mindazt, amely az építményt eléktelenítő, ill. a hozzáépített idegen részek eltávolítására irányul. (Pl. tolda léképitmények, cég- és cimtáblák, hirdetőberendezések, kirakatszekrények, az épületek külső homlokzatán, tetőzetén elhelyezett műszaki berendezések stb. ). A munkák elrendelésénél a népgazdaság érdekeit mindig figyelembe kell venni, vagyis mérlegelni kell, hogy az elérendő cél arányban áll-e a hozandó áldozattal. A műemlék hatásának zavartalan érvényesülése érdekében végzendő munkák költségei minden esetben a kötelezettet terhelik. Az elrendelt munkák teljesítése bírságolás, szabálysértési eljárás során kikényszeríthető, szükségeseién kényszerhelyreállitásra is sor kerülhet. A műemlék eredeti jellegének kifejezésére vagy hatásosabb érvényesülésére irányuló munkák körét a két előbb ismertetett kategória ismérvei alapján lehet meghatározni. Ide sorolható minden olyan munka, mely elsősorban nem a tulajdonos érdekeit szolgálja, hanem elvégzése műemléki érdekből kívánatos.
