A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Dr. Barcza Géza: A műemlékfenntartás rendszere, a műemlékek hasznosítása

nagyközönség által történő megtekintését. E két lényeges feltétel főleg a kulturális és idegenforgalmi célú közösségi hasznositás során teljesithető. A harmadik lényeges szempont, hogy az épület az uj rendeltetési célra legyen alkalmas vagy a legfőbb műemléki értékek megtartásával, feláldozása nélkül alkalmassá tehető. Ennek maradéktalan teljesítésére azonban csak ideális körülmények között volna lehetőség, ilyen esettel ritkán találkozhatunk. A műemlékek ugyanis adott közigazgatási területen, városon, községen belül helyezkednek el, a hasznositási lehetőségüket elsősorban a helyi igények és lehetőségek határozzák meg. Ha a helyi hasznosításra igény van, általában ezt célszerű támogatni még akkor is, ha ennél jobb, de különböző okok miatt nem realizálható elképzelésünk lenne is. Vagyis a műemlékek hasznosításánál a realitásokból, nem pedig a vágyálmokból kell kiindulni. Arra viszont tudatosan törekedni kell, hogy ideális elképzeléseink realitássá váljanak, s a helyi igények és a műemléki érdekek egybeessenek. Néhány példát erre: a nagycenki Széchenyi kastély sorsa sokan ugy hitték az 1950-es években már megpecsételődött, s azt legfeljebb a Soproni Ruhagyár kihelyezett üzemeként lehet hasznositani. A helyi munkaerőfoglalkoztatási gondok is e megoldást szorgalmazták. Ehelyett azonban elvégeztük az épület továbbpusztulását megakadályozó állagvédelmi munkákat, és hozzáláttunk a partnerek megszerzéséhez, vágyálmaink realizálásához. Széchenyi István a nagy reformpolitikus élete müvéből kiindulva partnerként megnyertük a Közlekedési Minisztériumot - Széchenyi és a közlekedés -, a Mezőgazdasági Minisztériumot - Széchenyi és a lótenyésztés -, az Országos Vizügyi Hivatalt - Széchenyi és a Tiszaszabályozás -, a Magyar Tudományos Akadémiát és a Magyar Nemzeti Muzeumot - Széchenyi és a tudomány -, valamint a Győr-Sopron megyei Tanácsot és közös erővel hozzáfogtunk a helyreállítás hoz. Már működik a Széchenyi Emlékmúzeum, megtekinthető a Széchenyi és a közlekedés cimü kiállítás, ez évben befejeződik a gazdasági szárny (méntelep) helyreállítása és elkezdődik a Vízügyi Dokumentációs Központ szárnyépületének helyreállítása. 1980-ra befejeződik a teljes helyreállítás és a parkrekonstrukció, valamint elkészülnek az idegenforgalmat szolgáló létesitmények is, vagyis a nagycenki Széchenyi kastély a műemlékhez méltó, az értékek védelmét biztosító módon uj funkcióval hasznosul. Az Oroszlány város területéhez tartozó Majk-puszta hangulatos erdei környezetben, tópartján áll a volt Eszterházy kastély és a kamalduli remeteség együttese (cella"lakások, templom, park stb.). A kastély üres, a cella-lakásokban kialakított szükséglakásokból a tanács folyamatosan uj lakásokba költözteti a lakókat. A kívánatos hasznositás a reprezentatív üdülő vagy alkotóház lenne, de a helyiek abban inkább kisebb igényű, de saját céljaikra szolgáló hétvégi pihenő-központot, szórakozóhelyet alakitanának ki szivesebben, illetve egyéb célú hasznositás is szóbaker ült. Döntés még nincs, de az épületegyüttes állagvédelmi, szerkezetmegerősitési munkáit végezzük, s ez a helyreállítási terhek egyrészének átvállalásával reméljük, hogy a lehetséges legjobb partner megszerzését is döntően befolyásolni képesek leszünk. Nyilvánvaló, hogy nem lehet minden műemlékben muzeumot, szállodát berendezni, ezért feltétlenül számolni kell az egyéb célú hasznosításokkal is. Egy 1974. évi adatfelmérésünk tanúsága szerint a védett középületek 41, 4%-át kulturális, 29,3%-át igazgatási, 12,4%-át egészségügyi és szociális célra használják. Az idegenforgalmi célú felhasználás sajnos csak 3, 2%-os. Az ipari, szolgáltatási, mezőgazdasági, raktározási vagy szükséglakás funkcióval hasznosított középületek aránya viszonylagosan magas (13, 7%), zömében ezek között találhatók a rosszul hasznosított műemléki épületek.