A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)
Dr. Barcza Géza: A műemlékfenntartás rendszere, a műemlékek hasznosítása
A műemlékek nemcsak történeti multunk emlékei, hanem népgazdaságunk állóeszköz ál lom anyának is értékes részei, melyek különböző céljainkra felhasználhatok. Hasznositási lehetőségük igen sokféle. Megtalálhatok köztük a lakóházak, a különböző középületek, az egyházi épületek, az idegenforgalmi látványosságként szolgáló kulturális jelentőségű romok és köztéri szobrok, valamint az ipari és gazdasági épületek. A jogszabályok a védett épitmények fenntartását a tulajdonosok, a kezelőszervek feladatává teszik, s ha a védett épitménynek fenntartásra kötelezhető tulajdonosa, kezelője nincs, e kötelezettség teljesítése az építmény fekvése szerint illetékes helyi tanács szakigazgatási szervére hárul. A különböző tulajdoni formájú védett épületeknél á hasznosításnak és a fenntartásnak más-más problémái vannak és azok megoldási módja is eltér egymástól. Erre tekintettel érdemes megvizsgálni, hogy müemlékállományunk hogyan oszlik meg a tulajdoni formák és a hasznositási cél szempontjából. állami tulajdonú lakóépületek 1564 db ebből népi 23 db állami tulajdonú középületek 1242 db ebből népi 67 db állami tulajdonú gazdasági és ipari épületek 51 db ebből népi 51 db állami tulajdonú romok 344 db állami tulajdonú köztéri szobrok és egyéb építmények 780 db 3981 db egyházi tulajdonú egyházi épületek 2683 db 2 6 83 db ebből népi (faharanglábak) 79 db személyi tulajdonú lakóépületek 1449 db ebből népi lakóház 597 db ebből kúria 57 db ebből városi lakóépület 795 db személyi tulajdonú gazdasági és ipari épületek 191 db ebből népi 191 db 1640 db Összesen: 8304 db vagyis az össz-müemléki állományon belül az állami és a szövetkezeti tulajdon 48%, az egyházi épületek részesedése 32%, míg személyi tulajdonban áll 20%. Az állami tulajdonú épületeknél különbséget kell tenni a költségvetési szervek és a gazdálkodó szervek - ezek között a szövetkezetek is - által történő hasznosítás között.
