A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Zámbori Ferenc: Az egri városrendezési tervek műemléki vonatkozásai

Budapest felől közelítve szinte reliefszerlien tárul fel a szemlélő előtt, amelyet egy pillantással áttekinthetünk. A Belváros három centrumbői tevődik össze: a Vár, a közigazgatási centrum: a Dobő tér, és az egyházi centrum; a Bazilika előtti tér. A három centrum szoros kapcsolatban áll egymással. A Székesegyház előtti teret a Kossuth Lajos utca köti össze a Várral, a polgári és egyházi centrumot a BajcsyZs. utca köti össze egymással. Mindhárom egység önmagába véve befejezett, mégis tartalmilag egymást kiegészitve, együttesen alkotják a város belső magját. Az épületek döntő többségükben a XVIII. században épültek. Középkori épület a Belvárosban nem kerUlt elő, reneszánsz sem. Annál gazdagabb azonban a barokk. A XVIII. század Eger fénykorát jelenti, szinte példa nélküli a magyar városok eddigi történetében, hogy az egész város 50-100 év alatt épült ki. Ekkor épül a Licejm, hazánk egyik legjelentősebb copf épülete, a minorita templom, a legszebb a magyar barokk templomok egyike, a káptalani házsor, a kisebb polgári lakóházak egész sora. A döntő hangot a városban a Liceum architektúrája adja meg, ez jellemzi a Dobó utcától a Széchenyi utcáig Eger városképét. A klasszicizmus emlékei a Székesegyházat kivéve jelentéktelenek. A Liceum és a Székesegyház egymásra utaló elhelyezése azonban hazai viszonylatban egyedülálló (korábban utaltam erre),, városainkban ugyanis axiális beállításban általában egy főmotivu

m szerepel, mig itt a Bazilika és Liceum egy tengelyre felfűzve ritka példája a két pólusos elrendezésnek. A századforduló kapitalista építészete Egert szerencsésen megkímélte. A kis beépítést! magas ság, átlag 1 emelet, amely a XVIII. században alakult ki, még ma is döntően jellemzi a belvárost. Ez a kis beépítési magasság, az utcák, elsősorban a Kossuthut széles keresztmetszete, melyre lazán fűződnek fel az épületek és a Dobó tér kialakítása, hazánk történeti városmagjai közöl talán a legmagyarabb jellegűvé teszik Egert. A Dmántul nyugati kultúrájú és az alföldi mezővárosok jellegzetesen mezőgazdasági városainak hatása keveredik itt össze, mig végül is döntően egy sajátos magyar jelleg érvényesül. Ezt huzza alá hangulatfestő elemként az Eger-patak és a környező hegyek látképe is. E megalapozott vizsgálat képzete alapján ~az EM. 179/1966 számú határozatának, amellyel 66.549/1966 sz. levelével a művelődésügyi miniszter is egyetértett -, Eger történelmi város magjának műemléki jellegű területté való nyilvánításának. A védett terület határát az OMF Eger Városi Tanács VB. egyetértésével határozta meg, melyet az építésügyi miniszter előbbi határozatával megerősített. Eger város rendezési terveinek készítésénél ezek a vizsgálatok és határozatok képezik a fő-dokumentumokat, amelyektől eltérni nem lehet. A Belváros területén a kialakult utcahálőzatot sem vonalvezetésében, sem keresztmetszetében (szélesítés) megváltoztatni nem lehet. A kialakult beépitési magasságot általában tartani kell, csupán félszintes eltérések engedhetők meg, valamint tetőtér beépítések. Az épületek három kategóriába vannak sorolva; I. kategória a műemlék és műemlék-jellegű épületek, II. kategória a műszakilag jő és városképbe illő épületek, III. kategóriába soroltuk a műszakilag értéktelen, sufni jellegű lakóépületeket.