A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Zámbori Ferenc: Az egri városrendezési tervek műemléki vonatkozásai

Az épületek földszintjén lehetőleg üzleteket kell kialakítani, jől megfogalmazott portálokkal és reklám világítással. A Belvárosba nem illő ipari üzemeket és nagykereskedelmi raktárakat ki kell telepíteni. A fenti elvek alapján készült Belváros részletes rendezési terveket a közlekedési koncepciók gyakori változása miatt jóváhagyni nem lehetett, vagy a végrehajtást kellett felfüggeszteni. A végrehajtás azonban sürgetően jelentkezett. Jól segítette az előrehaladást az I968.,êvben Eger, ben ülésező Országos Műemlék Bizottság, melynek határozata alapján az OMF elkészítette a Belváros intézkedési tervét. (Sedlmayr Jánosné). Az intézkedési terv, amelyet az illetékes tanácsi testületek is jóváhagytak, tömbökre bontotta fel a Belvárost. Egy-egy tömb egyszerre kerül mü alá. A műemlék, műemlék-jellegű és jó állapotú épületek teljes rekonstrukcióját irta elő. A tömbbelsők kitisztítását, átjáró sétányok a tömbbelsőkben kialakítását valősitja meg. A foghíjakra és még kialakulatlan területekre országos tervpályázat kiírását javasolta - megvalósult - az "Eger Uzletnegyed és igazgatási központ" két tervpályázat. A városi tanács az ipari üzemek kitelepítésére határozatot hozott, amely eredményeként folyó évben mind kitelepült vagy fog. A Belváros vertikális hangsúlyát biztosító építmények Egernek jellegzetes, országhatárokon tu 1 Is ismert város sziluettet adnak. Az uj városrészek ezek figyelembevételével tervezhetők meg. A fő irányból érkezők elől a történelmi város sziluett nem takarható el. Jól illusztrálja ezt a Hadnagy uti lakótelep, amely szerényen félrehúzódik és 11 db középmagas háza szinte egy tömbként egészíti ki a városközpontot. A rendezési tervek a régi és uj városrészeket a legideálisabb létesítménnyel kapcsolták - zöldterületekkel. A Népkert és strand területénél jobb kapcsolat nehezen képzelhető el. Eger rendezési terveinek készítésénél elsődleges szempontnak kell tekinteni a történelmi városmag létét, amely a jövő Eger városának is a központja lesz. E tényező alapvető a város más területeinek alakulásában. Az előadás cimében megfogalmazottakat szerettem volna bemutatni Önöknek. Ha sikerült, akkor az azoknak az embereknek az érdeme, akik nagy hozzáértéssel és szeretettel kutatták fel és fogalmazták meg gondolataikat nevezett városunkról. Ezek a tervek ember-centrikn sak - minden vonatkozásaikban az embert szolgálják. Elsősorban az itt élő ember környezetét teszi jobbá és szebbé, ugyanakkor az ideérkező vendég is megtalálja számítását. Egy terv mindig annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, Önök már láthatják a kezdeti eredményeket és tapasztalhatják, hogy csupán idő kérdése és a jól megfogalmazott gondolatok megvalósulnak. A középkorban kezdődött és megvalósult létesítmények az atomkor emberét is kielégítik és jobbá teszik. Ugyanakkor hirdetik a magyar nép alkotó erejét. Munkánkat áthatja és előre viszi az a gondolat, amely 1868

"ban több, mint 100 éve Egerben megfogalmazódott és mi már nem egy építmény védelmét tűztük ki célul, hanem egész városrész újjáélesztését és védelmét. Irodalom: Eger Belváros Intézkedési terve: Sedlmayr Jánosné Történelmi városrészek: G erő László Eger: G erő László Műemlékvédelem a Tanácsok munkájában: Borics László