A műemlékvédelem elvi kérdései (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1976 Eger, 1976)

Kőfalvi Imre: Kőbetegségek és restaurálási kezelésük

Ez a jelenség különösen akkor válik veszélyessé, ha a kő funkcióba helyezésekor ezek a rétegek függőleges és látható felülettel párhuzamos irányúak. Ezt a jelenséget, a mesterség a középkorban is jól ismerte, a felület (láger) megválasztása a faragás előtt egyfontos munkafázis volt, melyet a középkori felületek ma is bizonyítanak. E szabály alól kivételt csak az oszlopoknál találunk, ahol a hosszméret fejtése előre meghatározta a rétegződés elhelyezkedését. A leveles rétegződésű elválások esetében a darabok visszaragaszthatók. A megmaradt hiányokat meszes anyagokkal injektáljuk. Olyan daraboknál, ahol statikailag szükséges, vörösréz csapokkal is biztositjuk a kapcsolatot. A vörösréz csap nagyságát és darabszámát a visszaragasztott kő tömegéhez arányosítsuk. 3. Porlás - a szemszerkezet felbomlása Főleg kvarchomokból álló üledékes homokköveinknél és azok változatainál fordul elő, ahol a szemszerkezet és kötőanyag különböző anyagú és szilárdságú. A kőzet külső felületén átszivárgott, telitetlen esőviz oldó hatására a levegő szennyezettségében előforduló gázok, lekötött savak bomlasztó, oldó hatására a szemszerkezetek összetartó kötőanyaga gyengül. A részben vagy egészében felbomlott kötőanyag a kvarckristályok hőingadozásából eredő térfogat hullámzását nehezen követi, a szemszerkezet fellazul és az összetartó kötőanyagtól elszabadul: a kőzet porózussá válik, elporlik. 4. A márgás anyagú kőzetek deformálódása A márgás, agyagos kőzetek a már fentebb tárgyalt külső behatásokra más módon reagálnak. Vizfelvevő képességük ugyan lassúbb és kevesebb, mint a többi puha mészkőé, de a felvett nedvességet sokáig megtartják és nehezebben száradnak ki. Az átfolyó esővíz a márgatartalomból a kötőanyagot kioldja és igy az anyagtulajdonságai lépnek előtérbe. A kőzet felületén mélyebb rétegekig ható széles repedések keletkeznek. A kőzet tömege az érintett helyeken deformálódik, mert a kőzet bomlási területének térfogatát a nedvesség is megváltoztatja. 5. Sókivirágzás Ez a jelenség mindig olyan áramló nedvesség hatására képződik, amely már oldott idegen anyagokkal telítve érkezik alulról vagy oldalról a puha mészkőbe. A kő tömegén keresztül jutva a felületen párolog el, visszahagyva a kicsapódott kristályokat, sókat. Nagyobb a veszély akkor, ha az elpárolgott nedvességután folyamatosan ujabb nyomul és a kicsapódás állandósul. A felületen képződő kivirágzások kristályok feszitő ereje a szemszerkezetet megbonthatja. De a részben telitett áramló nedvesség oldó hatása az összetartó kötőanyagot is a felületre gyüjtheti a párolgással és igya felület mállásnak indul.