Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Dr. Barcza Géza: Műemlékvédelem és idegenforgalom

- az idegenforgalomnak politikai kihatása mellett jelentős gazdasági szerepe is van, az idegenforgalom segítségével a mliemlêkek és a védett területek helyreállítására és bemutatására fordított összegek visszatérülnek; - a műemlékek hasznosítása gazdagítja az idegenforgalmi szolgáltatások skáláját, lehetővé teszi a jelenlegi idegenforgalmi utvonalak fejlesztését és kiszélesítését, uj idegenforgalmi állomások, központok kialakulását; - a műemlékek elősegitik az idegenforgalom decentralizálását és annak időbeni kiterjesztését, a látogatókat tartózkodási idejük meghosszabbítására ösztönzik; -a műemlékek idegenforgalmi hasznosítását bele kell építeni az ország, az adott terület általános rendezési, fejlesztési tervébe; - a műemlékek idegenforgalmi célú hasznosítását állami preferenciákkal is elő kell segíteni. Az UNESCO Végrehajtó Bizottság megállapításai és ajánlásai olyan alapvető kérdésekben foglaltak állást, amelynek figyelembevétele a mi szocialista viszonyaink között is feltétlenül kívánatos. Idegenforgalmi bevételeink növelésének a népgazdasági fizetési mérleg egyensúlyának megteremtése szempontjából is lényeges szerepe van. Tudnunk kell azt, hogy hazánkban az idegenforgalom forintkibocsátási és devizakitermelési mutatója dollár relációban 40 százalékkal, rubel relációban 20 százalékkal kedvezőbb, mint exportunké. Előnye az idegenforgalomból származó devizának az is, hogy kitermeléséhez import alig szükséges és viszonylag alacsony forintráforditással elérhető s a kitermelt deviza azonnal mobilizálható. Az idegenforgalmon belül megkülönböztetjük a kül- és belföldi idegenforgalmat. A külföldi idegenforgalmon belül aktiv és passzív idegenforgalomról beszélünk. Az aktív idegenforgalomban tartjuk számon a hazánkba látogató külföldieket, a passzív idegenforgalomban a külföldre látogató magyarokat. Az aktiv idegenforgalmon belül külön tartjuk számon az úgynevezett tőkés idegenforgalmat és a szocialista relációjú idegenforgalmat. Aktiv idegenforgalmunk helyzetét elsősorban nem az érkezők száma, hanem a tartózkodási idő és a bevételek alakulása jellemzi. A külföldiek egy része csak átutazik hazánkon, uticélja más környező ország. Turistaként a nemzetközi idegenforgalom viszonylatában azokat tartják számon, akik legalább egy éjszakát az adott országban eltöltenek. A külföldi turisták hazánkban való átlagos tartózkodási ideje 6 nap, vagyis évente mintegy 24 millió vendégéjszakát töltenek el hazánkban. Az országba érkező turisták látogatási idejének meghosszabbítása - speciális szolgáltatások és programok nyújtásával - gazdasági érdek, a magyar idegenforgalomnak egyik legfontosabb feladata. A külföldiek magyarországi turizmusának fejlesztéséhez fontos politikai és gazdasági érdekünk fűződik és ehhez megfelelő adottságokkal is rendelkezünk, mivel Magyarország centrálisán helyezkedik el a világturizmus háromnegyedét lebonyolító Európában. Hazánknak a nemzetközi idegenforgalmi piacon elfoglalt pozíciója jó, az ország iránt megnyilvánuló érdeklődés állandóan nő. Néhány szót a passzív idegenforgalomról. Évente lakosságunk több mint egyötöde utazik külföldre. Uticéljuk zömében a pihenés -, üdülés igényéből alakul ki, de nem becsülhetjük le a külföldön található műemlékek vonzerejét sem. Bizony, még találkozhatunk olyan hazánkfiával, aki bejárta a fél világot, látta Olaszország-, Görögország-, Spanyolország-, Franciaország műemlékeit, de még nem jutott el Sopronba-, Kőszegre, Bélapátfalvára - vagy Nyírbátorba, hogy ott is megismerkedjek a felbecsülhetetlen müemléki értékekkel. Talán ezek a külföldi utak a műemlékek megismerésén és megszeretésén keresztül a