Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Dr. Barcza Géza: Műemlékvédelem és idegenforgalom

figyelmet ráirányítják saját műemlékeinkre is. A belföldi idegenforgalom szerepét nem lehet lebecsülni, bár az devizát nem eredményez. Az idegenforgalom fejlesztésénél a legfontosabb társadalompolitikai feladatként kell figyelembe venni a magyar lakosság növekvő idegenforgalmi igényeinek minél jobb és teljesebb kielégitését. Az életszínvonal emelkedése, a szabadidő jelentős növekedése - amely éves szinten a vasárnapokat, fizetett ünnepnapokat, szabadszombatokat és az éves fizetett szabadságot egybeszámolva meghaladja a száz napot - valamint a motorizáció rohamos fejlődése következtében a szabadidő mind nagyobb részét fordítjuk üdülésre, utazásra és hétvégi kirándulásra. Reprezentatív felmérések tanúsítják, hogy több mint három millió magyar állampolgár vesz részt belföldi üdülésben, továbbá két millió a hétvégi és általában egy éjszakázással járó vikendforgalomban és mintegy 10-15 millió éjszakázás nélküli kiránduló forgalommal is számolni kell. A belföldi idegenforgalom két ága a kereskedelmi turizmus és szociál-turizmus. Mindkettő fejlesztésénél a tömegturizmus igényeiből kell kiindulni. A kereskedelmi turizmust gyorsabban kell fejleszteni, mint a szociál-turizmust, mivel a lakosság tömeges turisztikai igényeit csak kereskedelmi módszerekkel lehet kielégíteni. A kereskedelmi turizmus fejlesztésében a vállalatok érdekeltségét célszerű igénybe venni. A szociál-turizmus - a kedvezményes üdültetés különböző formái - fejlesztésének a kereskedelmi turizmus igényeinek kielégítésével is számolni kell a kapacitások jobb kihasználása érdekében. A belföldi turizmuson belül igen nagy fejlődést ért el az ifjúsági turizmus, amelyet az Országos Ifjúsági Bizottság központi támogatással is segit. 1973-ban 160 ezer fiatal vett részt különböző kedvezményes üdültetési formákban - középiskolás, egyetemi Üdülőtáborok, mezőgazdasági és ifjúmunkás üdülés, úttörőtáborok - melyhez az állam mintegy 17 millió forint támogatást adott. Szocialista viszonyok között - igy hazánkban is - a népgazdasági tervekben kerülnek meghatározásra a legfőbb célok. A regionális tervek olyan irányelveket határoznak meg, amelyek a népgazdaság egészét vizsgálják. Ezen belül alapul szolgálnak arra, hogy a lakosság korszerű- élet- és munkakörülményeit, illetve az ehhez szükséges előfeltételeket a terület fejlesztéssel összefüggésben - társadalompolitikai célként a bel- és külföldi idegenforgalmi előfeltételeit - meg lehessen teremteni. Az egyes területekre készített regionális tervekben a vonzástényezők figyelembevételévé la fejlesztés célja és iránya, a terület idegenforgalmi fogadóképessége kerül meghatározásra. Az egyes régiók idegenforgalmi szempontból történő sorolása elsődleges jelentőségű, mivel az anyagi és szellemi erőforrások koncentrált felhasználását nemcsak gazdaságossági okok, hanem a fizetőképes kereslet és a fogadóbázis lehetőségei között fennálló feszültségek mielőbbi felszámolásának igénye is sürgeti. Hazánk legfontosabb idegenforgalmi helye Budapest, melynek abszolút nemzetközi vonzásereje van. A külföldi idegenforgalom zöme - mintegy 70-75 százaléka - Budapestre és a Balatonra irányul. Abszolút nemzetközi versenyképességű helyekké fejleszthetők a fogadóképesség növelésével a hévizekkel rendelkező már is ismert és látogatott üdülőhelyek mint például Budapest, Héviz, Harkány, Hajdúszoboszló, Balatonfüred vagy a még nemzetközileg nem eléggé ismert Eger, Gyula, Bükk, Balf, Zalakaros, Gyopárosfürdő, Nyiregyháza - Sóstó stb. A Budapesten és az ország egyéb helyein található termálvizek üdülési és gyógyászati hasznosítása, a gyógy - és termál-turizmus fejlesztése idegenforgalmi politikánk egyik legfontosabb célja, melyet kormányzati szerveink az idegenforgalommal kapcsolatos tervezési és fejlesztési munkában kiemelten kezelnek. A gyógyüdülés iránt világszerte igen nagy az érdeklődés. Jelentőségét az is növeli, hogy a nemzetközi idegenforgalom szezonalitása ennek révén nagymértékben csökkenthető. Jellemzésül megemlítem, hogy hazánk igen jelentős termálvíz kinccsel rendelkezik, a termálvizkutak szá-