Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Havassy Pál: Egyedi műemlékhelyreállítás

A Budavári Palotában megkezdődött munkák és a Várnegyed lakóház helyreállitásai egyaránt útmutatások voltak. Ezeken a munkákon számos régi műemléki szakember közreműködésével nevelődött a jelenleg is működő szakember gárda és munkájuk nyomán fejlődött ki a legjobb elmélet és gyakorlat egyaránt. A helyreállítási elvek kikristályosodásához a fentieken tul; több szakterület kölcsönhatása is nagyban hozzájárult. A Budavári Palota helyreállítását a megelőző igen alapos és szakszerű régészeti feltárások, az egyes építési periódusok kielemzése és a gondos korszerű építészeti megoldása miatt értékeljük, mig a lakónegyed lakóépületeinek helyreállítása, az alapos épületkutatás, a szakszerű és korszerű külső és belső helyreállítás, a megmaradt részletek bemutatásának módja miatt hat ma is példaként. A történelmi környezetben való uj épités kitűnő megoldásai nagyban hozzájárultak Sopron és Eger és még több műemlékileg védett városnak kialakításánál követendő helyes módszerekhez, jó példát szolgáltatva elméletileg és gyakorlathoz egyaránt. Külföldi példák közül elsősorban müemlékanyagunkhoz közelálló műemlékekkel rendelkező, a környező középeurőpai államok müemlékhelyreállitásaira figyelünk. Ma már a lengyel, cseh, osztrák, jugoszláv és német területen készült - s az egyre erősödő nemzetközi kapcsolatok révén megismert - legjobb munkák szinten jelentős hatással vannak müemlékhelyreállitásunkra. A rövid áttekintést a hazai müemlékhelyreállitás múltjáról azért adtam, mert ma már ez az időszak történelem. A magyar műemlékvédelem története. Ha az egyedi müemlékhelyreállitások gyakorlatában a történelmi kontinuitást kutatjuk, ugyanolyan módszerrel kell megvizsgálnunk a történelmi időszak minden állomását annak érdekében, hogy egyrészt megismerjük a mult örökségét, másreszt pedig azért, hogy megvizsgáljuk azt, hogy a mai müemlékhelyreállitásunk gyakorlatára a korábbi hazai példák - de a külföldiek is - mennyiben voltak, illetőleg vannak hatással. Szeretnek szólni a továbbiakban arról, hogy milyen tényezők hatása alatt alakult ki, lényegében mi jellemzi, milyen építészeti felfogások érvényesülnek az egyedi műemlékek védelmében, a hazai müemiékhelyreállitásunkban. Kern törekedtem teljességre, erre az időm rövid, ismétléseket is kerülni akartam, hiszen az elmúlt szemeszterek során a helyreállítások előkészítése, az urbanisztikai kérdések és a műemlékek restaurálása problémáinak megtárgyalása során témám többször is említve volt. Azokat a gondolatokat mondom itt el, amelyeket főleg az elmúlt évtizedben a müemlékhelyreállitások építészeti problémaköréből összegyűjtöttem, s amelyeket az egyedi műemlékvédelem jelenlegi és elkövetkező időszakában is lényegesnek tartok. Mondanivalóm alátámasztására és igazolására a műemléki fotókiállítás anyaga bőséges példatárral szolgál. A műemlékvédelem elve és korszerű gyakorlati módszere lényegében hazánkban közel negyedszázada alakult ki, megfogalmazódott a műemlékvédelem metodikája, amely az országszerte folyó helyreállításoknál következetesen érvényesült. A korszerű módszer - az elmondottakból is kitűnik - azt jelenti, hogy a helyreállítás a műemlék történeti fejlődésének megállapítása és értékelése érdekében tudományos kutatással, vagyis régészeti feltárással, illetve falkutatással kezdődik. A műemléki kutatás a helyreállítás érdekében folyik, éppen ezért annak kiterjedése - ha nem is pontosan - de meghatározható. Elengedhetetlen viszont, hogy maradéktalanul eleget tegyen az épület helyreállítása igény-szintjén a szükséges mélységű régészeti követelményeknek. Amig a két háború közötti feltárások régészeinek munkája valójában az épület maradványainak feltárására korlátozódott, a kifejlesztett és ma alkalmazott korszerű régészeti módszerek és a leletek által meghatározott pusztulási rétegek kronológiája az építési korok megközelítően pontos szétválasztását teszi