Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Dr. Dercsényi Dezső: A műemlékvédelem nemzetközi kapcsolatai

A Román, az NDK es a Bolgár Szocialista Köztársaságokkal korrekt kapcsolatok alakultak ki és általában 2-2 szakembert cserélünk evenként. Az NDK alakította ki a tanulmányutaknak szervezettebb lebonyolítását, melyet mi is igyekszünk átvenni. Évente előre meghirdetve egy-egy műemléki műfajt (pl. téglagotika), vagy táj, régió beható tanulmányozását teszik lehetővé olymódon, hogy összegyűjtik cserepartnereiket és azok egyetlen utazással tekinthetik át a szóbanforgó anyagot. Kitűnően képzettek a bolgár restaurátorok, a pécsi ókeresztény sírkamra IV. századi falfestményeiben adtak nekünk szaktanácsot. Ez évben a szófiai Magyar Intézetben tervezünk műemléki kiállítást. Végére hagytam a Szovjetuniót, mellyel kapcsolatainkat - véleményem szerint - még fejleszteni lehetne. Jelenleg a Litván és az Eszt Szocialista Köztársaság műemléki intézetével állunk cserekapcsolatban, pedig az orosz és az ukrán műemléki anyag, főként annak gondozása és helyreállítása számunkra igen tanulságos lenne. Itt is igen magas szinten müvelik a képzőművészeti anyag konzerválását, restaurálását és mintaszerűen dokumentálják e munkákat. A jövő évben Moszkvában szándékozunk kiállítást rendezni, amit még az évben követne egy - a Szovjetunió müvemlékvédelmét bemutató - budapesti kiállítás. A szocialista államokkal való szoros együttműködés nem zárja ki és nem csökkenti a nemzetközi szervezetekben való részvételünket, sőt módot ad arra - amire még kitérek -, hogy ezeken belül is elősegítsük egymás munkáját, barátaink nemzetközi kapcsolatainak alakulását. Az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO programjában az elsődleges feladat a nevelésügy, a természettudományok fejlesztése mellett nagy hangsúlyt kapott és kap állandóan a kulturális örökség védelme. Ennek a munkának oly hatalmas eredményei vannak, mint a philei templom áthelyezése az elárasztásra kerülő területről és a folyamatban levő helyreállítások, Boroduru, Mohenjodara és Velence megmentése. Ezek mellett az UNESCO elsősorban jelentős koordináló munkát végez. Kiadás alatt áll a műemléki törvények összehasonlító feldolgozása, elkészült a műemlékvédelem legfontosabb kérdéseit tárgyaló egyezménytervezet és ajánlás. Ezek előkészítésében a lehetőségekhez képest nemcsak írásban, hanem nemzetközi konferenciákon a magyar szakemberek is résztvettek. A következő évek programjában szerepel a modern környezetben elhelyezkedő történeti értékű városnegyedek megőrzésére vonatkozó nemzetközi okmány kidolgozása. UNESCO vonatkozásban alighanem az volt a legjelentősebb esemény, hogy a szervezet Végrehajtó Tanácsa 1966-ban - elsőizben szocialista államban - Budapesten tartotta ülését, melynek témája a Műemlékvédelem és az Idegenforgalom kapcsolata volt. Az itt kidolgozott program rávilágított arra, hogy ennek a két területnek fejlesztése szoros dialektikus kapcsolatban van. A műemléki feltárások, helyreállitások, a műkincsek, tehát a népek kulturális öröksége, elsőrendű idegenforgalmi vonzerő. Ezek helyreállítására, bemutatására fordított összegek az idegenforgalom révén bőségesen megtérülnek. A Budapesten meghirdetett program végrehajtása megindult és az ENSZ fejlesztési alapjából - hogy csak kettőt említsek - Jugoszlávia és Törökország jelentős támogatást kapott műemlékeinek feltárására és helyreállítására. A budapesti tanácskozás egyik mellékterméke volt, hogy az UNESCO támogatásával francia és angol nyelvű gazdagon illusztrált munkát adhattunk ki a magyar műemlékekről és védelmükről. Az UNESCO-nak a kulturális örökség megmentése érdekében folytatott működése azonban folyamatosan, szakosított szervezeteiben az ICOM (a muzeumok) és az ICOMOS-ban érvényesül. Minket ez utóbbi érdekel közelebbről. A Műemlékek és a Műemléki jelentőségű területek Tanácsa - igy szól az ICOMOS nevének magyar fordítása -létrehozását 1964-ben határozták el Velencében. Azóta egyre bővülő, rendszeres működést fejt ki s ma már az egész világról több mint ötven nemzetet sorolhat tagjai közé. Néhány évvel megalakulása után az UNESCO "A" kategóriájú szervezetévé lépett elő, ami jelentősebb anyagi támogatáson tul azt is jelenti, hogy a nagy nemzetközi szervezet tanácsadója műemléki kérdésekben. Az ICOMOS