Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Dr. Dercsényi Dezső: A műemlékvédelem nemzetközi kapcsolatai

a hidegháború olvadási időpontjának légkörében alakult s vezetése igyekezett elkerülni minden megkülön­böztetést a szocialista államokkal szemben. Ennek számos jelét ismertethetem. Valamennyi európai szo­cialista állam tagjai közé tartozik. A magyar részvételnek egyik jelentős sikere, hogy az NDK -t a szako­sított UNESCO szervezetek közül szinte elsőként vette fel tagjai közé, s igy évek óta mindkét német állam tagja az ICOMOS-nak. Vezetésében is érvényesül a szocialista államok részvétele, talán még számará­nyukat meghaladó módon is. Egyik alelnökét a Szovjetunió adja. A konzultatív Bizottság elnöke lengyel és a Végrehajtó Bizottság két tagját adták a szocialista államok (Bulgária és Magyarország). A közgyűlésein és kollokviumain is kialakult egy egészséges egyensúly. Az alapító közgyűlést Var­sóban, a hozzákapcsolódó kollokviumot Krakkóban tartották. A másodikat Oxfordban, a harmadikat Buda­pesten. Ez évben az NSZK-ban volt a közgyűlés és a kollokviumnak tárgya: a kisvárosok műemlékvédel­me. Az ötödik közgyűlést és kollokviumot a Szovjetunió rendezi 1978-ban. Szeretnék visszatérni az 1972-es budapesti Kongresszusra, mert túlzás nélkül állithatom, hogy ez­ideig a legsikeresebb rendezvényünk volt és külföldi kapcsolataink szempontjából is eredményes távlato ­kat nyitott. Szeretném néhány konkrétummal alátámasztani az előbbi kijelentésem Az előkészítés során az ICOMOS VB elfogadta azt a javaslatomat, hogy az egyes Nemzeti Bizottságok adjanak ki évenként egy Bulletint, melyben felereszt az érintett országok műemlékeit és védelmüket ismertetik, francia és angol nyelven, dúsan illusztrálva, a másik rész pedig az ICOMOS működésével foglalkozik. Az elsőt mi adtuk ki, a második most jelent meg a rothenburgi kongresszus előtt. Műemlékvédelmünket elemző magyar ta­nulmány jól mutatja helyreállításaink módszerét a Velencei Carta tükrében. Még ma is jól használhatjuk propaganda célra. A kongresszus sikerének másik konkrét jele a résztvevők hatalmas létszáma. Az előzőekhez képest a budapesti rendezvényen résztvevő 500 fő nemcsak az oxfordinak több mint kétszeresét jelentette, hanem itt a külföldiek száma is megközelítette az oxfordiak kétszeres létszámát. A közgyűlés utáni kollokvium a történeti környezetben való mai építkezés témáját tárgyalta, amihez a budai Várnegyedben konkrét, ­megépített példákat tudtunk bemutatni. Olyan törekvéseinket illusztrálták ezek, melyeket a jelentős számú hallgatóság elismeréssel vett tudomásul és az itt elfogadott határozat ezt ki is fejezte, lényegében elve­inket és gyakorlatunkat megerősítette. Az volt a törekvésünk, hogy az ICOMOS kongresszus résztvevői ne csak a műemlékvédelem eredményeiről, hanem annak társadalmi helyzetéről és általában kulturális éle­tünkről is képet kapjanak. A nemrég elhunyt Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnökének parla­menti fogadása, a Mátyás templomban felhangzó Psalmus, az egri, a Balatonkörnyéki kirándulások ezt cé­lozták - nyugodtan mondhatom - eredménnyel. Az ICOMOS rendezvényünkkel elértük a legfőbb célunkat: bemutatni hazánk műemléki értékeit és azok megvédésére tett erőfeszítéseinket. Az elmondottakon tul a cikkek és tanulmányok sora, különféle kollokviumokra kapott vendég meghívások azt bizonyítják, törekvé­seinket megértették és értékelték. Az ICOMOS vezetésének az a szakmapolitikai - szerintem helyes - el­képzelése, hogy nem annyira a szervezet, és a párizsi központ munkájával, hanem az egyes országokban rendezett kollokviumokkal lehet és kell tekintélyt szereznie a műemlékvédelemnek, Ezért munkáját néhány szakmai bizottságban végzi, melyek évente 4-6 kollokviumon dolgozzák ki a legfontosabb kérdésekre vo­natkozó javaslataikat. Különösen aktívnak bizonyult a kő - és fakonzerválás kérdéseivel foglalkozó bizott­ságok munkája, melyekben a lehetőségekhez képest részt veszünk. Az ICOMOS-ban végzett munkánkban a szocialista államokkal való összehangolása érdekében kétizben is, 1972-ben és lV75-ben konzultációt tartottunk Budapesten barátainkkal. Az ICOMOS keretében veszünk részt az OBI, a Nemzetközi Város­intézet működésében. Ennek egyik ülését is rendeztük 1971-ben és tudományos tanácsának alelnöke is magyar. 70

Next

/
Thumbnails
Contents