Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Mendele Ferenc: Műemlékvédelem és az

szemléletnek az elterjedését, ami a jövő építésének elengedhetetlen tartozéka? Elősegítettük-e azt, hogy felismerjék : a történelem az egyetlen igaz birálat, amit az emberi cselekedetek felett gyakorolhatunk? Akik itt vagy ott oktatunk és tanitunk, inegszivleltük-e Szentgyörgyi Albert szavait, nevezetesen: hogy "Számos fejezete ellenére oktatásunknak lényegében egyetlen tantárgya van: olyan emberek nevelése, akik lábán nem lötyög a felnőttek cipője, és akik képesek egyenesen állni ..."? Elismerjük és elfogadhatjuk-e azt, hogy a tudomány nemcsak lehetővé teszi a mult megismerését, de kötelez is arra, hogy magunkénak te­kintsük eredményeit? Kétségtelen, hogy nem kevés történt az elmúlt 30 év alatt. Igy például társadalmunk - s benne fiatalságunk is - túljutott már azon az egyoldalú szemléleten, amely a valamikori főúri kastélyok­ban, a feudális urak által épitett várakban, az egyház által emeltetett templomokban csak a jobbágyokat, zselléreket zsaroló hatalom jelképeit lássa. Tudjuk, hogy az eredetileg hatalmas és gazdagságot is repre­zentáló nagyúri kastélyokat szakmájukat szerető és azt értő elődeink épitették. A méteres falakba beépitett téglák, a gondosan faragott kőtömbök, a homlokzatok művészi faragványai, a hatalmas parkok gondozott utjai, fái és virágai, a csipkévé finomult vasmunkák alkotói kétkezi munkásemberek voltak. Mi már ezt, az elsősorban történeti értékké vált esztétikai-etikai munkát és magatartást szeretjük és védjük bennük. A hegytetőkön - embert és állatot elgyötrő - munkával emelt várak, a gazdagon berendezett templomok tőlünk ugyan idegen célokat szolgáltak, de ami ránkmaradt belőlük, az már minket szolgál, minket ta­nit igaz történelmi ismeretekre és nevel esztétikai igényességre. Kisszámban fennmaradt régi paraszthá­zak révén pedig már nemcsak szégyenlett multunk emlékeit ismerjük meg, hanem szegénysorban tartott őseink leleményességét, szerkezeti és formai ötletességét is tiszteljük. És ha ezt valóban igy érezzük, gondozásukat a jó gazda szemével ellenőrizzük, ha művelődésünkbe, pihenésünkbe, szórakozásunkba szer­vesen beépítjük, akkor fiataljaink sem maradnak idegenek közöttük. Ők is igényelni fogják meglétüket, szá­monkérik védelmüket és megtartásukért hajlandók lesznek remélhetőleg nálunk is többet és jobban dol­gozni. A mult emlékeivel fiatalságunk először lakóhelyén, szűkebb pátriáján belül találkozik. A gyermek­korban kapott első benyomásokban alapvetően a család és a közvetlen környezet - a szűkebb társadalom ­hatása dominál. Az első benyomások igen maradandók és lehet (kell is) rájuk alapozni. Nem mindegy te­hát, hogy - az életkor és az értelmi képesség határait figyelembe véve - miként alakítjuk az uj nemzedék tudat­és érzelemvilágát, miként használjuk fel ehhez a műemlékekben rejlő tudatformáló adottságokat. Azok a Balaton-környéki úttörők, akik tudomást szerezve arról, hogy vidékük néprajzi és építészeti értékeit egyes "műgyűjtő turisták" veszélyeztetik, védnökséget vállalatak a tópart néprajzi-építészeti értékei felett, nyilván a szűkebb pátria megismerésén és megismertetésen keresztül az ország többi műemlékeit is őrizni, gondozni fogják. Ezt abból is lemérhetjük, hogy sajátos gondjukat egy követendő fel­hívással megosztani szándékoznak pajtásaik között akkor, amikor a "Pajtás" cimü folyóiratban arra ké­rik a Balaton-vidékre látogató úttörőket, hogy ők is "... tartsák nyitva szemüket, s ha valami rongálást, gondatlanságot tapasztalnak, ne hunyjanak szemet felette, hiszen a Balaton mindannyiunké". És amikor ezt kérik, akkor és ezzel a maguk segítségét is felajánlják. Az általános iskoláskorúak nevelésére jó példát mutat a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Altalános Iskolája is, ahol a II. Rákóczi Ferenc honismereti és műemlékvédelmi szakkörön belül szervezett, tudatos ismeretterjesztő munka folyik. A szakköri foglalkozásokon Debrecen és Hajdú megyei műemlékeiről kiállítással és filmvetítéssel egybekötött előadások hangzanak el, helytörténeti ismereteiket a megye határain is túljutó városnéző sétáik teszik alapossá és teljessé. Tanulmányi kirándulásaik során

Next

/
Thumbnails
Contents