Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Dr. Szentistványi Gyuláné: Műemlékvédelem és közművelődés

tünk szerves tartozékai, közöttük élünk, járunk-kelünk. Akaratunk ellenére is hatnak ránk. Laikusként is megcsodáljuk a századokkal ezelőtt élt mesternek nagyszerű alkotásait. Egy-egy vár vagy rom és az apáról fiúra szálló hozzáfüződő történetek megmozgatják fantáziánkat. De vájjon, ismerjük-e eléggé műemlékeinket, eljuttatjuk-e a tömegekhez népünk és az emberiség múltjának és jelenének haladó szellemi értékeit, szocialista eszmeiségű kulturális alkotásait? Elünk-e kellően azokkal a lehetőségekkel, amelyek rendelkezésünkre állnak? Azt hiszem, az ilyen jellegű ismeretterjesztő munka minden elismerésre méltó eredménye - előadások, diavetítések, kiállítások - ellenére sem lehetünk e téren elégedettek. Pedig a műemlékek - a természeti értékekkel együtt - a növekvő szabadidő hasznos és tartalmas eltöltését kereső tömegek legfőbb látogatási uticéljaivá váltak napjainkban. Az a feladatunk, hogy az ismeretek terjesztésének - a terület jellegzetességeihez, sajátosságaihoz alkalmazkodó - formáit - hatékonyabbá, magasabbszintüvé és szélesebbkörüvé tegyük, hogy a szervezett művelődés keretén belül csakúgy, mint az önkéntes, önálló művelődés keretei között az ehhez szükséges előfeltételeket megteremtsük és kihasználjuk. Ha valaki meglátogat egy műemléket, igénye támad annak történetét is megismerni. Van, aki beéri az ismertető táblán levő adatokkal, van, akinek ennél többre van igénye. Tudomásul kell venni minden illetékesnek - kiadóknak, könyvterjesztőknek, művelődési szakembereknek -, hogy az emberek igénylik és a helyszínen szeretnék megvásárolni a színvonalas népszerű" sitő olcsó szakirodalmat, a műemlékeket ismertető olcsó kiadványokat. Értékes ismeretterjesztő kisfilmek készültek az elmúlt években műemlékeinkről. "A száz év", "A kibontott ablakok" és legutóbb a Madridban aranyérmet nyert, a SzabolcsrSzatmár műemlékeit bemutató "Búvó örökség" c. műemléki film a tévében, a filmszínházban és külföldön is nagy sikerrel került bemutatásra. De vajon iskoláinkban, művelődési otthonainkban, a különböző klubokban tudnak-e egyáltalán ezekről a filmekről, tudják-e, hol lehet azokat beszerezni, kölcsönözni. Pedig összehangoltabb, és hatékonyabb nevelő-művelő munkával a történeti, kulturális és művészeti értékeket a széles néptömegek közkincsévé lehetne tenni. A XI. Pártkongresszus felhívta a figyelmünket, hogy "fordítsunk különös gondot a munkásosztály tudatának gazdagítására, kulturálódására. " A szocialista brigádmozgalom - melynek célja és jelszava lényegileg a közművelődés tartalmát határozza meg - az elmúlt másfél évtizedben a társadalom szocialista fejlődésének legfontosabb tömegmozgalmává fejlődött. Éppen ezért nem érdektelen számunkra, hogy ezek a munkáskollektivák hogyan értékelik, becsülik és óvják műemlékeinket. Csupán utalok arra, hogy évekkel ezelőtt az ormosbányai bányászok áldozatos társadalmi munkája eredményeként - mintegy 200 ezer Ft értékű munka elvégzésével sikerült megmenteni a pusztulástól a kurittyáni pálos kolostor romjait vagy például a komlói szocialista brigádok működtek közre a máré-vári romok helyreállításánál és környezete rendezésénél, legutóbb pedig a középkori mánfai templom környezetének kulturálttá tételénél, ezzel is bizonyítva műemlékszeretetüket. Az ilyen jellegű társadalmi munka vállalásával legutóbb az egri vállalatok szocialista brigádjai mutattak követendő példát. Ennek az akciónak kibontakoztatása igen nagy jelentőségű. Elsősorban nem is azért, mert ezáltal esetleg megnövekszik a műemlékek védelmére szolgáló kapacitás, vagy csökken a helyreállítás költsége, hanem azért, mert ennek eredményeképpen remélhetőleg igény támad a patronált műemlék történetének megismerésére, ezt követően talán a többi helyi műemlék megismerésére is. A műemlékek alkalmasak arra, hogy a szocialista brigádok közösségi művelődésének egyik területévé váljanak. A műemlékek megtekintése céljából szervezett séták, a műemléki célú kirándulások, múzeumlátogatások vagy egy-egy jelentősebb műemlék történetének önálló tanulmányozása, illetve feldolgozása és a brigád tagjaival történő megismertetése az aktiv művelődés egy-egy vállalásaként jelentkez-