Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Dr. Szentistványi Gyuláné: Műemlékvédelem és közművelődés

magyar nép kezemunkája, vére, verítéke testesül meg és azok hűen dokumentálják a nép történelmét. A műemlékek alkalmasak a valódi történelemismeret kialakítására, a múlt idealizálásmentes bemutatásara. És arra is, hogy emlékeztessenek. Mire emlékeztethetnek minket ezek a műemlékek? - történelmi multunkra, a nép történelmet formáló tevékenységére, történelmet alkotó erejére, - történelmünk neves eseményeire, nagy személyiségeire, - a forradalmi és haladó mozgalmakra, az uralkodó osztályok népe Íny omő mesterkedéseire, a negativ tapasztalatok tanulságaira, - a munkásosztály forradalmi harcaira, a munkásmozgalom neves személyiségeire, és - arra, hogy honnan indultunk el a felszabadulást követően, vagyis történelmi örökségünkre. Aczél György elvtárs, az Országos Közművelődési Aktiva zárszavában igen találóan mondta: "A magyar népben soha ilyen mélyen nem élt a nemzeti tudat, mint most. Nem nép az, amelynek nincs emlékezete, mint ahogy az ember is elveszíti személyiségét, ha nem emlékszik múltjára. Nekünk megvan a népi-nemzeti emlékezetünk." Hazánk műemlékei zömükben olyan alkotások, amelyeket a magyar társadalom hozott létre. De megtalálhatók köztük - mint az egyetemes világkultúra értékei - a honfoglalás előtti történelmi idők emlékei is. például a római-kori emlékek. Pusztaszer, Pannonhalma, Esztergom müemlékeia honfoglalásra, az államalapításra emlékeztetnek. A romjaikban fennmaradt kolostoraink, templomaink , váraink a tatárjárásra, a török és a Habsburg elnyomásra, a függetlenségi küzdelmekre és a szabadságharcos hagyományokra emlékeztetnek. Szigetvár, Kőszeg, Siklós segítenek megérteni a magyar történelem eseményeit, diadalait és bukásait. Nehéz lenne megállapítani, hogy hány embert hoz el Gárdonyi Géza az egri várba a félmillió látogató közül. De az biztos, hogy látva a várat, a kazamatákat, hiteles képet kapnak a török elleni harcokról, megértik azt a hősiességet, melyről az "Egri csillagok" - ban olvastak. Ezek az emlékek szinte észrevétlenül az ősök tiszteletére, a hagyományok megbecsülésére nevelnek, történelmet oktatnak. Hány olyan ember található a hazában, aki az egri vár múzeum megtekintése során szerez uj élményeket. A szellemi élet nagyjait is jobban meg lehet érteni, ha megismerjük azt a helyet, ahol éltek, alkottak, Petőfi Sándor kiskőrösi, Móricz Zsigmond tiszacsécsei, Móra Ferenc kiskunfélegyházai, Berzsenyi Dániel niklai, Erkel Ferenc gyulai szülőháza és a bennük található, velük kapcsolatos tárgyi emlékek soha nem feledhető élményanyaggá válnak. A történeti emlékek körén belül találjuk a munkásmozgalom és a haladó paraszti mozgalmak emlékeit, mondhatnám emlékhelyeit is. A ma emlékmúzeumként működő Visegrád utcai pártszékház, a karancsberényi volt Légrády vadászház - amely a partizán emlékmúzeum - a nemzeti kegyelem emlékhelyei. A régi munkásmult emlékei sem hiányozhatnak műemlékeink köréből. Ezek között az ipartörténeti emlékeknek csakúgy helye van, mint a munkásélet emlékeinek. Az ipartörténeti emléknek számitó Budapest, Bem József utcai Ganz Törzsgyár, amely ma Öntödei Múzeum, a magyarországi bronz, vas - és acélöntézzet és a vaskohászat bemutatásával dokumentálja, hogy honnan indult el iparunk fejlődése. A remélhetőleg néhány helyen (igy pl. Pécsett, a Zsolnay Porcelángyárban is) kialakítandó ipartörténeti múzeum hagyományt teremtőerejét egyre több üzeműnkben ismerik fel. A nyomorúságos munkásélet egy-két emlékét - munkás és bányászkolóniát - is jő lenne mementóként bemutathi és műemlékként megóvni annak az utókornak, amely már most is nehezen - vagy már egyáltalán nem - tud hiteles képet alkotni apái életéről, életkörülményeiről.