Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Dr. Szilágyi Lajos: A magyar műemlékvédelem távlatai

menye. Ezért szorosabbra kell fűzni a kapcsolatot az utóbbi időben igen jó partnernek bizonyuló, s az őstermészet mellett az emberkéz formáltat is egyre jobban óvó Országos Természetvédelmi Hivatallal, s az erdőrendezőségekkel, a parkerdőket fenntartó MÉM szervekkel. Az OMF szép munkát végzett az utóbbi időben a történeti kertek számbavételével, talán előbbre lehetne lépni a tényleges védelemben is. Alighanem sokat segíthetnének ebben a műemléki albizottságok is. Néhány gondolatot a képzőművészeti emlékek védelméről. Nem mai felismerés, hogy a falképek, szobrok, fafaragványok, berendezési tárgyak védelmében messze lemaradtunk az igényektől. Hiába régi a felismerés, megoldás ma sincs- Ez okból szinte félnünk kell, hogy a keszthelyihez hasonló ujabb lelet kerül elő, hiszen Keszthely miatt például a magyar falképek olyan reprezentatív emlékének restaurálása tolódott későbbre, mint a vizsolyi. A műemlékvédelem egészében megvalósul a bővített újratermelés, a képzőművészeti restaurálásban azonban még az egyszerű is alig-alig. A lemaradás csökkentéséhez, majd fokozatos behozásához egyrészt előbb-utóbb létre kell hozni az OFM korszerű restaurátori bázisát, másrészt tárcaközi intézkedésekkel növelni e munkaterületen a szocialista szektor részesedését. Harmadrészt ki kellene használni a nemzetközi együttműködésben rejlő lehetőségeket is, hiszen egyes szocialista országok fölös restaurátori kapacitással rendelkeznek. A műemlékvédelem feladatait a műemléki hatóságok látják el a tanácsi szervek közreműködésével. A legtöbb műemléknél gazdaként is a tanácsokkal kerülünk kapcsolatba. Ezért egyértelmű, hogy a tanácsi szervekkel való kapcsolatok milyenségén múlik egy-egy közigazgatási terület műemlékeinek sorsa. Jól tudjuk, hogy tanácsaink erősen leterheltek, igen sokrétű feladatot látnak el az élet minden területén, de ugy véljük, hogy emellett a kulturális emlékanyag védelmével, hasznosításával, fenntartásával is törődniük kell. Ezek is részei a gondjaikra bizott állami vagyonnak, amelyeknek megóvása műemléki érték nélkül is feladatuk. Az egyes épületek funkciójának közösen történő kialakításától a helyi, a területi igények és a műemléki érdekek egyeztetésétől el kell jutni odáig, hogy közös távlati koncepciójuk is legyen a műemlékek védelmére és azt lépésről- lépésre tervszerűen törekedjenek megvalósítani. Ebben a jelentőségteljes feladatban a tanácsok részéről nemcsak a testület és a vezetők részvételével, hanem minden érdekelt osztály - ezen belül elsősorban az építési és a művelődési szakigazgatási szervek - segítségével számolunk. Az Országos Műemléki Felügyelőség vezetősége a kapcsolatok ilyen irányú fejlesztéséhez, a közös koncepciótervek kialakításához mindig jó partnerként áll a tanácsi szervek rendelkezésére. A műemlékvédelem közüggyé tételét változatlanul fontos feladatnak tartom. A műemléket igenlő közhangulat nélkül, a hivatásos műemlékvédelmi tevékenység társadalmi alátámasztása nélkül nincs igazi eredménye munkánknak. A műemlékek megismertetése, népszerűsítése, a helyi társadalmi szintű védelem megszervezése, a műemlékek hasznosításában való közreműködés, javaslattétel olyan fontos feladatok, melyeket csak a tanácsok mellett vagy a Hazafias Népfront szervezeteihez kapcsolódó műemléki albizottságok képesek tervszerűen, céltudatosan ellátni. Eddigi önzetlen és odaadó munkájukat a hivatalos magyar műemlékvédelem nevében is köszönöm. Azt várjuk Önöktől, hogy munkájukkal továbbra is segítsenek bennünket, s azt kérjük minden illetékestől, hogy igényeljék munkájukhoz az Önök segítségét. Tisztelt Értekezlet ! Kedves Elvtársak! Három évvel ezelőtt a műemlékvédelem centenáriumakor már beszéltem a műemlékvédelem feladatairól. Az akkor elmondottak egy része azóta megvalósult, mások ma is élők.