Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Dr. Tilinger István: Szocialista műemlékvédelmünk harminc esztendeje

elősegítő szakrestaurátor - kőszobrász, falkép és faszobrász - részlegek; valamint a tanácsok, intézmények, egyházak, társadalmi szervek és magánosok kezdeményezéseit irányító és összefogó, a műemlékek védelmén őrködő hatósági Müemlékfelügyeleti Osztály. A Felügyelőség hatásköre az egész országra kiterjed, kivéve a Fővárost, Budapestet, amelynek a tanácsi szervezet keretében működő, szervezetileg és financiálisán önálló felügyelősége van. A Budapesti Műemléki Felügyelőség szakfelügyelet szempontjából az OMF irányításával dolgozik. A két felügyelőség felépítése eltérő, hiszen az egyik az egész ország területén működő komplex intézmény, mig a másik a Főváros műemlékeinek hatósági és kezelő nélküli védett épületeinek financiális feladatait latja el. Az OMF az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium legkomplexebb intézménye, hatósági és tudományos feladatain kívül mintegy 850 fizikai dolgozóval kivitelezi is a műemléki helyreállításokat. E szervezetnek nem az a célja, hogy az OMF minden műemléki helyreállítást elvégezzen, hanem hogy a legjelentősebb műemlékek példaszerű megóvásával, igényes restaurálásával mutassa be elveink gyakorlati megvalósítását. Jelenleg nem számszerint, hanem ráfordított összegek szerint a helyreállítások 15-20 százalékát végezzük el évenként. Külön méltatást igényelne a nemzetközi szakmai körökben is megtisztelő figyelemmel méltatott műemlékvédelmi jogszabályalkotásunk három évtizedes fejlődése. A műemlékek védelmével kapcsolatos jogok és kötelességek kodifikálása a legtöbb ország műemlékvédelmének könnyen sebezhető pontja. Jóllehet, ez az alkalom most csak rövid felsorolásukat teszi lehetővé , azt ezért elmondhatom, hogy élő - és az élet fejlődését rugalmasan követő - jogszabályaink messzemenően alkalmasak arra, hogy biztosítsák a védelem törvényes kereteit és lehetőségeit. Más kérdés - és ezzel a jövőben erőteljesebben kell foglalkoznunk - , hogy tudunk-e minden alkalommal és kellő hatékonysággal élni e törvények, rendeletek és utasítások adta lehetőségekkel? A műemléki vonatkozású legfontosabb jogszabályokat és rendelkezéseket az 1949. évi 13. számú törvényerejű rendeletben foglaltak értelemszerű alkalmazásával és továbbfejlesztésével az építésügyet szabályozó 1964. évi III. törvény az 1/1967. ÉM számú rendelet és a 38/1965. ÉM számú utasítás, valamint az ezeken alapuló, a helyi sajátságokat figyelembe vevő tanácsi rendeletek tartalmaz zák. Már az eddigi áttekintésből is világosan kitűnik, hogy az elmúlt három évtizedben egy elavult műemléki törvény és gyenge szervezet helyébe a szocialista jogrendszerbe szervesen illeszkedő jogszabályokra támaszkodó hatékony szervezet lépett. A magyar műemlékvédelmi jogszabályok kapcsán szólni kell azoknak az építésügyi igazgatási jogszabályokkal való összhangjáról, a műemlékvédelmi és építésügyi hatósági feladatok egybefonódásáról is. Az építési engedélyezési eljárásról intézkedő jogszabály a műemléki hatóságot szakhatóságként minősiti, melynek előzetes jóváhagyását a védett épületen a műemléki környezetben, a műemléki jelentőségű területen belül végzett munkák esetén, illetve ezen kivül is uj épület építésénél, ha az az elhelyezkedése, tömege, külső megjelenése folytán valamely védett építmény jellegét és művészeti megjelenését bármely módon érinti, be kell szerezni. A műemléki hatóság állásfoglalása köti az eljáró építésügyi hatóságot, vagyis elutasítás esetén építési engedély nem adható ki, illetőleg a műemléki érdekből tett kikötéseket (előírásokat) a kiadandó határozatba bele kell foglalni. Ez a rendszer - vagyis az építésügyi hatóságnak a műemléki hatóság állásfoglalásában való kötöttsége - a gyakorlatban is bevált és hatósági, felügyeleti rendszerünk alapját képezi. A tanácsi építésügyi hatóságokkal való kapcsolat másik formája a kiadott hatósági engedélyek realizálásának folyamatos ellenőrzése, és a műemléki építmények három évenkénti helyszíni ellenőrzése. Szeretném azonban kihangsúlyozni, hogy a műemléki hatósági jogkör ellátása során nem csorbul az építésügyi hatóság jogköre, mivel a műemléki hatóság az építésügyi hatóság utján teszi meg intézkedéseit.