Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Levárdy Ferenc: A műemléki helyreállítások komplex előkészítése és organizációja

funkció fenntartásával korszert! lakások alakíthatók ki benne, illetve a jelenlegi funkció igényei maradéktalanul és a műemlék károsodása nélkül kielégíthetők, 3-3 pont adható. Ha az uj funkció kompromisz szumra készteti a helyreállítás tervezőjét, 2 -2 pontot adnék, illetve 1-et, ha a kompromisszum a gyakorlati felhasználást részesíti előnyben a műemléki érték rovására. Pontelvonást (-1, -2, -3) kell javasolni, ha a felhasználás a műemléki érdeket súlyosabban sérti. Előnyben kell részesítenünk azokat a helyreállítási törekvéseket, szándékokat

, amelyeket a javaslattevő intézmény, szerv, személy anyagi hozzájárulása is támogat. 5 pontot jelent, ha a várható költségeket a javaslattevő teljes egészében vállalja; 4 pontot, ha a költségek jelentős részét (50%-át), 3-at, ha 25%-át, 2-1 pontot, ha a költségeknek csak 10 vagy annál kisebb % -át sikerül idegen anyagi erőből biztositani. Müemlékpolitikai meggondolások

. Feltétlenül számításba kell venni bizonyos müemlékpolitikai meggondolásokat. Műemlékekben szegény területek gondoskodásának ösztönzése, a megyei, városi tanácsok fejlesztési tervei, egyes intézmények kiemelt érdeke, különböző műemléki propaganda feladatok támogatása 1 -3 pontban fejezhető ki. A műemlék állagvédelme az egyik legjelentősebb értékelési szempont: veszélyeztetettség esetén 5, erősen elhanyagolt állapot 4, a műemléki érdeket sértő felhasználás megszűntetése 3 pontot adhat az összpontszámhoz. A részletértékelésekből kapott pontok összesítéséből különböző intézkedési kategóriák alakíthatók ki: I. 34-25 pontszám: azonnali, feltétlen beavatkozást igényel, II. 24-15 pontszám: komolyan megfontolandó helyreállítást igényel, a rangsorolás a pontszámok alapján történik, III. 14-5 pontszám: támogatási lehetőséget biztosit, IV. 5-nél kevesebb pont: a helyreállító javaslatától függően lehetőséget ad a helyreállításra. Javaslatomnak előnyös oldala, hogy nem szükséges egy adott időpontban összes műemlékeinket értékelni. Ezt egyébként a szempontok állandó változása is lehetetlenné tenné. Egy megtörtént helyreállítás, lefolytatott kutatás például az ujabban felmerülő igények eseten lényegesen kisebb lehetőséget biztosit. A kategóriahatárok átgondolt meghatározása esetén az ad hoc felmerülő problémák megoldásához csupán az adott műemlékeket kell megvizsgálni, esetleg a vizsgálatot ellenőrzés céljából hasonló műemlék vizsgálatával kell kiegészíteni. 3. Távlati tervezés A gondos előkészítő vizsgálat alapján el kell készíteni hosszabb időre (legalább 5 évre) a műemlékfelügyelőség távlati helyreállítási terveit. Az anyagi lehetőségek biztosítása, az intézet munkaerő kapacitásának tervszerű felhasználása, a beépítendő anyagok, speciális berendezések megszerzése, a helyreállítást sürgető esetleges történelmi évfordulók, társadalmi események figyelembe vétele stb. egy aránt megköveteli, hogy a Felügyelőség tervei ne csak egy-két évre előre szervezzék a soronkövetkező helyreállításokat, hanem hosszabb távon is nyugodt, átgondolt munkafeltételeket biztosítsanak. A helyreállításokat megelőző pénzügyi organizáció, kutatási, tervezési munka szükségképpen kéthárom évet vesz igénybe: ezeknek az előkészítő munkáknak a lebonyolítása is szükségessé teszi a hoszszabb távra történő tervezést.