Műemlékvédelem és a társadalom (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1975 Eger, 1975)

Levárdy Ferenc: A műemléki helyreállítások komplex előkészítése és organizációja

4. Részlettervek Az intézet távlati tervei alapján kell elkészíteni az egyes objektumok, illetve együttesek helyreállítási terveit. A terveknek csak egy töredék része készülhet az intézet Tervezési Osztályán. Gondoskodni kell arról is, hogy a különböző tervező intezetekben (VATTI, BUVATI, állami és megyei tervezőintézetek), a helyreállítást kezdeményező szervek, intézmények megbízása folytán, illetve országos vagy regionális pályázatokon kijelölt egyedi tervezők rajzasztalán olyan tervek készüljenek, amelyek a műemléki gondoskodás normatíváinak messzemenően megfelelnek. Éppen ezért minden műemléki objektummal foglalkozó tervezőnek figyelembe kell vennie a mindenkor érvényes müemlékpolitikai meggondolásokat, tudományos (régészeti és művészettörténeti) vizsgálattal kell előkészítenie a tervezést, gondosan fel kell mérnie s dokumentálnia is kell a műemlék állagát, jelenlegi állapotát. Számolnia kell a műemléket hasznosító szervek, intézmények funkciós igényeivel, a műemlék felhasználásához kapcsolódó közművelődési feladatokkai, a kulturált pihenést és szórakozást kifejező érdekekkel, s fel kell mérnie a rendelkezésre álló anyagi erőket. Az egységes cselekvésmód meghatározása érdekében folyamatos konzultációs lehetőséget kell biztositani a tervezők számára, a terveket a helyreállítandó műemlék értékétől függően az OMF tervtanácsa, illetve kisebb szakértőcsoport meghallgatása után, a müemlékfelügyeiéti osztály illetékes előadóinak vélemenyezése után kell engedélyezni. A tervezés egészséges folyamata megkívánja, hogy az intézet valamennyi részlege (tudományos osztály, tervezési, kivitelezési osztály, szakrestaurátorok stb.) véleményét nyilváníthassa s adott esetben speciális külső szakértőket is be kell vonni a tervek konzultálásába. B. A KIVTTEL ORGANIZÁCIÓJA A sokszempontu előkészítés komplex organizációt igényel a kivitelezés stádiumában is. A komplex távlati tervek és helyreállítási részlettervek csak akkor szolgálják a műemléki helyreállítások általános célkitűzéseit, ha azok az előzetes meggondolásnak megfelelő ütemezésben és kivitelben valósulnak meg: éppen ezért a tervek tartalmukban és ütemezésükben szigorúan köteleznek. Tisztában kell lennünk azzal, hogy minden egyes ujabb építészeti beavatkozás a műemléki objektum egyes részleteinek folyamatos és fokozatos romlására vezethet és igy rontja a műemlék töténelmi hitelességét. Feltétlenül nagy gondot kell fordítani arra, hogy a kivitelezés a terveken feltüntetett ütemezésben menjen végbe. Elsősorban a kivitelező részlegnek kell gondoskodnia arról, hogy a tervezett helyreállítási folyamatok maradéktalakul megvalósuljanak. Tekintetbe véve a műemléki helyreállítások sajátos természetét, fokozott együttműködést kell biztositanunk a kutató, tervező, kivitelező, igazgatási, beruházó és pénzügyi szakemberek között. A kutatás nem zárul le egyértelműen az előkészítő fázisban, értelemszerűen folytatódik, kiegészül a kivitel folyamán. Az utóbb előkerült, a helyreállítási alapkoncepciót lényeges pontokban módosító megfigyeléseket értékesíteni kell a kivitel folyamán. Ezért elengedhetetlen a kivitelező, kutató, tervező szakemberek állandó, folyamatos együttműködése, sok esetben együttes művezetése. A dokumentációk nem tartalmazhatnak minden apró - a kutatás stádiumában lényegtelennek tűnő - részletet. Amikor viszont a kivitelező szakember gondos és óvatos munkája során ujabb - a lényegteleneket esetleg fontossá fejlesztő - megfigyelésekre adódik lehetőség, szükségessé válik a kutató és tervező összehangolt uj állásfoglalása, esetleg uj részlettervek készítése. Mivel ilyenkor bizonyos tervezett beavatkozások már folyamatban vannak,