A műemlékek restaurálása (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1974 Eger, 1974)

szerint olajszerű, vizben, vagy szerves oldószerekben oldódó anyagok. A faanyagba való behatolás biztosítása érdekében a védőszereket különböző vivőanyagokkal, oldó- és hlgitószerekkel csoportosítjuk. A fejlett vegyipar lehetőségét kihasználva, számos hatásos méreggel rendelkezünk. Az épületfák vegyszeres impregnálására nátriumszili kofluorid,. borax, borsa-", mono- és dikloklór-naftalin, DDT, llndán és más mérgek oldatait használjuk. A beépített bútoroknál is a fenti mérgek széles skálája áll rendelkezésre, azonban a használat következtében számolnunk kell a mérgeknek az emberre is veszélyes voltával. Ezért, valamint hatásfokozásuk érdekében, a különböző készítményeket kevert formában is alkalmazzuk. Kitűnően' bevált a világszerte ismert Xyla mon-család egyes tagjainak felhasználása. Sajnosé mérgek alkalmazásának is jelentkeznek korlátai. Az irtószerek széleskörű elterjedése nyomán kifejlődik a rovarok ellenálló képessége az un. rezisztencia. Világviszonylatban mintegy nyolcvan egészségügyi szempontból káros rovarfaj legtöbbjénél kifejlődött már a rezisztencia a DDT és csoporttársaival szemben.több mint a felénél a klórozott szinhidrogénekkel szemben. Ez is jelzi, hogy anyagainkat nem tarthatjuk örökéletüeknek, és csak kipróbált, ismert hatásmechanizmusú szereket szabad fába juttatnunk. A mérgezés annál hatásosabb, minél mélyebben szivódik be az anyag a fába . Igaz, hogy a rovar idegmérgek már igen kis mennyiségben is hatásosak, azonban a hatás tartósság szempontjából nem közömbös, hogy milyen mélységig s milyen mennyiséget sikerül a fába juttatnunk. Más mérgek mellett ez különösen a pentaklorfenol esetében fontos, mert ez gombaölőszerként Is rendkivül hatásos, viszont mint emiitettük, a gomba biztos kiirtását csak e kártevő teljes megközelítésével érhetjük el. A méregnek a fába juttatását különböző eljárásokkal biztosithatjuk. Általában a felület mázolása során az adhéziós és kapilláris erők nem visznek elegendő mérget a fa mélyebb rétegeibe, ezért a behatolást a kirepülési nyilasokon keresztüli injektálással, vagy a hátoldalon alkalmazott furőlyukas eljárással segítjük elő. Festett műtárgyaknál a mérgek és oldószereik általában kedvezőtlen hatást gyakorolnak a festett felületre, ezért ezeknél a hatásos bemártási, vagy áztatási eljárásoktól el kell tekintenünk. Sikeresen alkalmazható a túlnyomás alatt, vagy vákuumtérben történő mérgezés, ehhez azonban megfelelő műszaki feltételek szükoégesek. Bármennyire iparkodunk is, vegyszereink méreghatása csak időleges, ezért a konzerválást vagy restaurálást követően, faszerkezeteink és műtárgyaink vegyszeres védelmének megújításáról is rendszeresen gondoskodni kell. A mérgezésnél jelzett problémák jőrészével a fa telítésekor is számolnunk kell. Az erősitő anyagok fába juttatása, vagyis a faanyag telithetősége a fa szöveti szerkezetétől, alakjától, nedvességtartalmától, a telitőanyag összetételétől függ.Fatelitésre természetes gyantákat is használhatunk,eredményesebbnek bizonyul azonban a különböző műgyanták alkalmazása. A vegyipari készítmények széles skálája itt is körültekintő kiválasztást kíván, legjobb tapasztalataink az epoxigyantákkal kapcsolatban vannak, de alkalomadtán más gyanták, például poliészterek felhasználása is eredményes lehet. A fatelités közvetlenül a mérgezést követő müvelet, az ott már megismert eljárásokkal jut a telitőanyag a fába, ahol az oldószer elpárolgásával párhuzamosan a telitőanyag alkotóelemei kémiai reakcióba lépnek egymással, s ennek következtében a fa rostszerkezetét átható, az üregeket kitöltő szilárd anyag képződik. A behatolás problémájának mind igényesebb megoldása napjainkban is állandóan foglalkoztatja a kutatókat. Ismeretesek a francia atomkutató központ e tárgyú biztató kísérletei, amely során a konzerválandó tárgyat kismolekuláju vegyülettel itatják át, majd sugárforrás által kibocsátott gammasugarak hatására indul meg a tárgyak belsejében a polimerizáció, a kis molekulájú vegyületből óriási molekulájú szilárd anyag keletkezik. A franciák kísérletei is jelzik, hogy e téren az elkövetkező évek számos uj megoldást hozhatnak,