A műemlékek restaurálása (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1974 Eger, 1974)

a muzeumok és a várfelügyelőség nyitva tart, hanem a benne kialakított tartalom élővé teszi a napnak mind a 24 órájában. A várat gyalog Is meg lehet közeliteni (lépcsők vezetnek fel a várba), s ugyancsak gépkocsival is. A vár egyik központi épületében, amelyekben az ágyuk voltak azelőtt elhelyezve, most múzeum van. Itt kapott helyet az Újvidéki Városi Múzeum. A természettudományi Múzeum, s ideiglenesen itt kapott helyet a Vajdasági Múzeum is. A másik épületben a Művészeti Akadémia, a harmadikban a Történelmi Levéltár van. Az egyik, jellegzetes nyilás-szerkezetü homlokzattal rendelkező épületben vendéglőt rendeztek be, s ennek a teraszáról látható Újvidék teljes egészében. Az úgynevezett "hosszú kaszárnya" egyik részét osztályon felüli szállodává alakították át, a másik részében pedig modern, művészi faliszőnyeget készitő, "Atelje 61" néven ismert műhely kapott helyet. A "hosszú kaszárnya" földszintjén festők, szobrászok, dombormükészitők és épitészek műtermei kaptak helyet. Ezek a tartalmak valóban élő hangulatot adnak ennek a rendkivüli környezetnek, s lehetővé teszik a mult megismerését a modern városi élet keretén belül. Számos régi város van, amely elvesztette eredeti rendeltetését, ma elhagyatott, már évtizedek vagy évszázadok óta csak állandóan omladozik. Ezek közül nem egy az utolsó két évtizedben uj életre kelt, uj szerepet kapott. Ilyen a hercegovinál Picitelj is. Ez az erődítmény a nyugati országrészek védelmi rendszerének a részét képezte Hunyadi Mátyás korában. De már 1471-től kezdve török fennhatóság alá került, s ekkor épült legtöbb középülete. Ezeken jól szemmel kisérhető a földközi tengermenti és keleti hatás találkozása. Amikor a XIX. század végén elvesztette stratégiai jelentőségét, a város szinte teljesen kihalt és egész 1967-ig romokban hevert. Ekkor elkészítették a város uj életre keltésének általános tervét. A török néven ismert, alsóvárosi "hán"-ban motelt rendeztek be, a város központjában elhelyezkedő épületekben művésztelepet és más művelődési rendeltetésű létesítményt alakítottak ki. A nagyon festői crnagorai, kúpalakú kis szigeten, amelyet a tengerparttal egy vékony földnyelv köt össze, a XIV. és XV. század között épült fel Sveti Stefan városka. Ezt az emberektől elhagyatott, holt várost 1952-től 1960-ig fényűző szállodává alakitották át, a környékét pedig üdülőövezetnek rendezték be. Templomok, kolostorok, dzsámik és hidak képezik a klasszikus és uj konzerváló módszerek tárgyát, A középkori kolostorok falfestészetének a gazdagsága és ennek súlyos helyzete arra ösztökélte a konzerváló festőket, hogy tevékenységüknek nagy részét a freskók és más falfestmények felújítási módszereinek, semódszerek alkalmazásának szenteljék, csakhogy ezeket megmentsék az enyészettől. Sopocani kolostor freskói a XIII. századból származnak, ezeket a kor legnagyszerűbb alkotása közé sorolják. A tematika egyszerűsége, a szinek és mozdulatok gazdagsága e fali festmények alkotóit, a monumentális és epikus stilus igazi mestereivé avat ja. A kolostort 1689-ben súlyosan megrongálták, 1926-ig hiányzott rőta a tetőszerkezet. így omladozott. Az 1926-ban és 1948-1956 között végrehajtott rekonstrukció a belső teret vakolatlanul hagyta. A freskókon egyre jobban észrevehető a lemállás, a salétrom szürkés-fehér lyukakkal éktelenítette felületüket. Most néhány javaslat van, amely a sopocani-i freskók megmentésére vonatkozik. Az egyik eljárás azt javasolja, hogy a felületet malterozzák be, mert állítólag, a nedvesség a be nem habarcsozott téglák között hatol be. A másik eljárás azt javasolja, hogy az épület fölé emeljenek egy hangáralaku tetőszerkezetet. A prizrendi Bogorodicina LjeviSkát az egyes történeti eccmények ugyancsak súlyosan megrongálták, s ez a konzerváló szakembereket igen nagy nehézségek elé állitotta az épület szanálását illetően.