A műemlékek restaurálása (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1974 Eger, 1974)

joguk és kötelességük, hogy a saját területükön rendelkezzenek a kulturális hagyatékkal, gondoskodjanak annak megőrzéséről és bemutatásáról. A Tartományi Műemlékvédelmi Intézet hatáskörébe csupán a közös érdekű feladatok megoldása tartozik, igy az intézetnek biztosítottak azok a feltételek, amelyek szükségesek a tudományos munka elmélyítéséhez, Vajdaság kulturális javai, korszerű igényeknek megfelelő rendszerezéséhez. A II. világháború befejezése után a nagyszámú, rendkivül megrongálódott műemlék nehéz feladatok elé állitotta a műemlékvédelmet. A műemlékvédelem első intervenciói a legnélkülözhetetlenebb mentési intézkedésekre korlátozódtak, a későbbi években pedig már megindult a rendszeres kutatás, a modern módszerek alkalmazása a konzervációs munkálatokban. Egy ilyen rövid beszámolóban lehetetlenség bemutatni Jugoszlávia valamennyi rendkivüli értékű műemlékét, ezért a beszámoló "útmutató vörös fonala" majd az lesz, hogy egy válogatást nyújtson azokból a műemlékekből, amelyeken nagy kutató és konzervációs munkálatok folytak, a amelyek a revitalizáciő és bemutatás tárgyát képezték. Számos jugoszláviai régészeti lelet jól ismert a szakirodalomban (starcevői, vincai, vucedoli, butmiri és más kultúrák), de valamennyi kutatási terület közül kiemelkedik a Vaskapu közelében, a Duna-parton feltárt lepenskl vlr-i lelet, az Adria-part mentén végzett vizrégészeti kutatások, néhány antik város feltárása, amelyek a görög, római és a bizánci kultúrához tartoznak. A Vaskapu területén, Lepenski Vir helyiségnél feltárt őstörténeti leletet még 1958-ban állapították meg, de ennek a rendszeres kutatása csak 1965-ben kezdődött meg, mert a vaskapui vizierőmü mesterséges tava elöntötte volna. A kutatási munkálatokat dr. Dragoslav Srejovlc vezette. A kutatás kimutatta, hogy egy korai neolitból származó, tervszerűen kiépített településről van szó, benne trapéz alapzatu házakkal, központi elhelyezésű tűzhellyel, a kő meglepően gazdag és sokoldalú használatával (a padlózatban, a fal megerősítésében). A kőszerszámok, kőfegyverek és kerámia mellett, rendkivüli jelentőségű az érdekes feltárt kőplasztika (emberi és állati alakzatok). A kutatási terv két módszerrel állott előa lelet feltárásához. Az első módszei alkalmazásával a házakat egészükben vagy központi részeikben, az alapzattal együtt, uj helyre helyezték. A másik módszer segítségével a házak padlózatát megfelelő részekben, de az alapzat nélkül emelték ki ugy, hogy a szerkezet valamennyi eleme külön látsszon. Azután az elemeket uj helyre szállították, s a létesítményeket itt rekonstruálták. A másik módszert azért alkalmazták számos létesítmény esetében, hogy lehetővé tegyék a házak alapzatának régészeti feltárását. Miután kidolgozták a teljes műszaki- és fényképdokumentációt, ma jd a település 1: 90-es arányú makettjét, a létesítményeket részeikben áthelyezték uj helyre. A házak padlózatát megtisztították, impregnálták, majd enyv használatával gézt ragasztottak rá,azt meg jutával fedték be. A padlózatot villamos kézi kőcsiszoló készülékkel részekre vágták. A részek alsó felére vékony malterréteget raktak, azután a 6-os keresztmetszetű armatúrákat 10 cm-es távolságokra helyezve, betonba öntötték. Amikor a beton már eléggé megkötött, a részeket megfordították és eltávolították a felületről a géz és juta réteget. Hasonló módszert alkalmaztak a kőtömbökből készült tűzhelyek áthelyezésénél is. A létesítmények egészben történő áthelyezését egyfajta szánkó segítségével végezték el, ugy, hogy előbb ferde sorompót vágtak. A létesítményeket a padlózat alatt 70-től 110cm-re kivágták az alapzatból,