A műemlékek restaurálása (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1974 Eger, 1974)

Vázolom itt a szaktudományok előkészítési munkáját, ami nélkülözhetetlen módon egésziti ki a régészeti, művészettörténeti és esztétikai vizsgálatokat. A fizikusok, vegyészek, technológusok által folytatott analízisek, próbák és ellenőrzések vizsgálati eredményei alapján lehet körvonalazni azokat a módszereket, eljárásokat, kezeléseket, anyagokat és segédanyagokat, amelyek a szükséges munka biztos eredményeit nyújthatják. Ezek a kutatások és kisérletek kiterjednek minden körülményre, ami a falkép eredeti anyagának tartósságát és eredeti megjelenésének állandóságát biztosithatja. Ilyenek a helynek megfelelő sajátos időjárási körülmények, a hőmérséklet, a relatív lég- és falnedvesség, a helyiség szellőzési körülményei, a fal-, vakolat- és festék-állag légcseréje, ártalmas gázok, gőzök veszélye, netánl fizikai behatások lehetősége. Meg kell vizsgálni a kép festékrétegének szines-anyagalt, festéstechnikáját, ezek fizikai-kémiai viselkedését az adott feltételek között, rongálódások, változások okait és mértékét. Megfigyelni és számításba venni a vakolat és a festékréteg textúráját, sima vagy érdes, lazúros vagy fedő festésmódját és eredeti fénytörési sajátságait. Kísérletekkel meg kell határozni a munkába vett kép konzerváló és restauráló anyagait;felhasználásuk módjár, a műveletek pontos és helyes sorrendjét; az esetleges vegyi kezelések helyét, ennek a vakolat vagy festékanyagba ható mélységét; a felhasználható anyagok hlgitási, alkalmazás-módbeli minden adatát. Ezek eredményeinek ismeretében tud a restaurátor a munka helyes lefolytatására és a felhasználandó anyagok célszerű alkalmazására megfelelő tervet késziteni. Ezek a kutatási és restaurálási munkamenet feljegyzések, valai: int az összeállított dokumentáció, lehetőséget adnak a kép változásainak, vagy változatlanságának ellenőrzésére, épsége és egészsége minél további fenntartására, és a későbbi idő emberének tájékoztatására. Tegyük fel, hogy a restaurálás feltárással kezdődik. A falképrestaurátor legszebb, legizgalmasabb feladatával. Mert nincs ehhez hasonló izgalmas élmény a restaurálásban. A falképet fedő réteg vagy rétegek lehántása közben eddig nem látott szépség és ismeretlen érték, Izgalmasan bontakozó szinek és formák jönnek elő a szerszám gyorsan mozgó éle alól. A munka folyamán a fedőrétegek természete és a festményréteg szilárdsági és felületi sajátságai fokozatosan alakitják ki, határozzák meg a legalkalmasabb feltárási módot. A legmegfelelőbb eszköz formája, súlya, élessége, rugalmas vagy merev tulajdonsága Is tisztázódik. Egyes esetekben, vagy egyes helyeken a fedőréteget lágyító, lehántását megkönnyítő segédanyagok is szükségesek. Ideiglenes rögzítések alkalmazása segiti vagy bonyolítja a munkát. Az elmúlt korok falfestményei legtöbbször véletlenül, vagy valamilyen más természetű munka során bukkannak elő. Mielőtt feltárjuk a képet, vizsgáljuk vagy vizsgáltassuk meg jól a lehántandó réteget, hogy nincsenek-e sőkivirágzások a felületén. Tehát a feltárási munkafázisok elsője okvetlenül a falnedvesség és a fedőrétegek sótartalmának vizsgálatával, analízisével foglalkozik. Feltárni, vagy folytatni a feltárást csak akkor szabad, ha nem veszélyezteti a képet sem nedvesség, sem mész- vagy mészsalétrom kivirágzás. Falnedvesség vagy kivirágzások veszélye, természetesen szigetelési eljárásokat követel. Esetleg - elháríthatatlan veszélyre gondolok -, csak a leválasztás és hordozóelemre helyezés segít. Ezt is lehet ugy megoldani, hogy a beavatatlan szemlélő előtt rejtett marad ez a változás. Illetőleg nem látható, hogy a festmény és a falazat között légrés szigeteli el a nedvességet. Szükséges, hogy Itt a viz szerepéről is szóljak. Csupán a vlz egymagában semmi kivirágzást nem okoz. A tiszta víz elpárolog anélkül, hogy nyomot hagyna. Feloldja viszont a vakolatban és a falazatban