A műemlékek restaurálása (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1974 Eger, 1974)

előforduló sókat, vagy a talajvíz által beszállított oldható anyagokat. A vlz, melyben szilárd vagy folyé­kony anyag van oldva, ezt az oldott részt elpárolgás után visszahagyja. De a falba beszívódott pára is ­mert lágy, desztillált viz -, nagy oldőképességu és mindig old is ki valamint a vakolat vagy fa lazát,az ott található mészsók vagy más kemikáliák anyagaiból. Ezeket azután a fal kapillárisainát, a pára ­nyomás utján a felületre szállitja és ott kivirágoztatja. - A páranyomást, a falazatban és vakolatban összegyűlt nagyobb nedvességtartalom, a külső és belső tér elegendő hőmérsékletkülönbsége esetén erősiti fel. A nedvesség a melegebb oldalon távozik. A falfestmények feltárásának esetei között gyakran fordul elő, hogy a fedő vakolatrétegek száma több egynél. Ilyen esetben a szabály megköveteli, hogy a rétegeket egyenként lehántva és lefényképezve dokumentáljuk. Ha ilyenkor másik festett réteg is feltárul, csak a műemléki hatóság dönthet a dologban. Előfordulhat, hogy a felsőt, vagy az alsót, vagy mindkettőt be kell mutatni, azaz restaurálni. Amint már fentebb mondtam, az al-freskó vagy az al-szekkő technikával készült falfestmények fel­tárása, általában mechanikus módszerekkel történik. Ez a kifejezés a mész-vagy vakolatréteg mecha­nikai erővel történő leválasztását, lepattingatását jelenti. Ennek a munkának a lényege, hogy fokról­fokra, rétegről-rétegre kell a festményt takaró vakolat vagy mészfestékrétegeket, az eredeti festmény­felületig bontani. Általában vakolat, vagy mészfestékrétegek fedik a festményeket. Ritka eset, hogy kö­zépkori vagy későbbi falfestményeket szerves kötőanyagú, vagy olajkötési festékkel átfestettek volna, Leginkább balkáni és orosz templomokban vannak ilyen átfestések. Ezeket a századforduló táján fes­tették át. A vakolatrétegek eltávolítása legtöbbször könnyebb, minta meszeléseké. A va kolatréteg kötését a régi festmény felületén gátolja az Időben kialakuló felületi réteg. A mészréteget azért nehezebb eltávo­lítani, mert a meszeléskor a lúgos hatású mésztejjel, az ecset emulgálja a felületi port, kátrány és ko­romréteget. Ennek következtében az jól a felületre tapad, szilárdsága viszont csekély és ezért csak igen kicsi darabkákban válik el a képfelülettől. Ha már a próbálgatásokban megtaláltuk a megfelelő sulyu és sajátságu vésőt, akkor a képet takaró rétegre mért érzékeny és könnyed, de szapora ütöget esek kel kis lemezdarabkákat pattintunk egymás után a mészrétegből. Sorról-sorra megyünk, amigtart belőle. A feltárt felület kezelése a festékrétegtől függ. Attól, hogy milyen a feltárt felület anyagi összeté­tele, szilárdsági foka, szennyezettségének mértéke. A tisztitás általában egyszerű, mert a fedőréteggel a felületi szennyeződés nagy része eltávozik. A maradék mészhártyát, vagy ha vakolat volt a fedés, ak­kor homokos meszet, a higitott citromsav, citromsavas viz könnyedén eltávolítja. A régi falfestmények al-freskő, vagy al-szekkő technikával készültek. Kevert technikák is keletkez­tek azáltal, hogy a festő nem tudta befejezni a képrészletet idejében és a vakolat megkötése után mész­festékkel folytatta azt. Mivel ugy ta paszta lata m, kevesen vannak, akik pontosan tudják, hogy készül a freskó, elmondom itt. A lényege annyi, hogy a művész felvakoltat a kőművesével olyan nagy terjedelmű felületet, amekkorát három-négy óra alatt képes megfesteni. - Körülbelül ennyi idő alatt vastagodik meg a képfelületen a kal­ciumkarbonát réteg annyira, hogy az ecset már nem tudja azt felsérteni a festés közben. Ez az időtar­tam a levegő hőmérsékletétől és a légmozgástól, Illetőleg a kapilláris nyomás nagyságától is függ. Majd mindjárt meghallják, hogy miért.

Next

/
Thumbnails
Contents