Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Dr. Merényi Ferenc: Új épületek műemléki környezetben Magyarországon

nyezet adottságaiból csupán a tömeget és a magas tetőformát vette figyelembe, szerkezetekben és anyagokban azonban teljesen uj eszközöket választott. A telek szabálytalan történelmi beépitési vonalát a földszinti üvegfallal követte, mig az emeleteken összefüggő föggönyfalat létesitett. A függönyfal szerkezeti osztásának szerencsés megválasztásával azonban létre tudta hozni azt az arányt, amely harmonikusan összecsendül a környező épületek architektúrájának belső arányaival. Falfelületek és nyilasok másféle rendszerét valósította meg a Várnegyed egyik legfeltűnőbb helyén épült Disz tér 8. sz. ház tervező építésze. A földszinten alkalmazott nyersbeton és üveg felületek itt is azt mutatják, hogy a mai anyagok és szerkezetek sem feltétlenül idegenek a történelmi környezettől. A szerkezetében és külső megjelenésében egyaránt maradéktalanul korszerű és gazdaságos épület élő valóságként bizonyitja, hogy a modern épitészet képes kényes helyzetekben is, önmaga megtagadása nélkül beilleszkedni a történelmi keretekbe. A budai Várnegyed példái vidéki városaink történelmi negyedeire is hatással voltak. A háborús károk itt kisebbek lévén, ezek mellett inkább a város fejlődése által adott uj feladatok vetették fel a problémát. Sopronban a Szent György utca egyik elpusztult háza helyén jelent meg először a modern épitészet ebben a teljesen egységes történelmi együttesben. Az ivesen hajló utca vonalát követő földszinti beépítés felett az emeleti lakások alaprajzi kialakítását kis, lépcsőzetes kiugrásokkal oldotta meg a tervező, olyan motívumot alkotva ezáltal, amely történelmi városaink beépítésében nem egy helyen visszacsendül. Székesfehérvár, ez a mai képében is festői, barokk kisváros, a magyar történelem legkorábbi századainak egyik fontos települése fölött épült. A középkori királyi bazilika romjai körül kialakított tér déli oldalán, a betorkollő utca uj lakóház építésére került sor az elmúlt években. Az épület alapozása kapcsán a bazilika melett állott kápolnák további maradványai kerültek elő. Az uj beépítést — alsó szintjének feláldozásával -- lábakra állították, hogy a romkert az uj leletek bemutatásával tovább folytatódjék az épület alatt is. Vendéglátó házigazdánk, Eger városának rekonstrukciójával kapcsolatosan, erre nálom hivatottabb egri kollégáim fognak részletesen beszélni. Ezért én itt csupán egy helyi példára kívánok utalni, a későbarokk egykori egri líceum -- ma tanárképző főiskola -- közvetlen környezetében felépült uj üzlet- és lakóházra. Régi és uj kapcsolata más léptékben jelentkezik azokban az esetekben, ahol egy már nagyvárosiassá nőtt városrész belsejében megmaradt műemléki értékek közelében, vagy azokhoz kapcsolódva kell uj beépítést megoldani. Ennek egy-egy példáját mutatom be a főváros pesti oldalának egykori történelmi magjából, a régi belvárosból. A Vörösmarty tér és a pesti Duna-part közötti tömbben helyezkedik el a magyar romantikus épitészet egyik legjelentősebb emléke, a pesti Vigadó. Hátsó oldalához a Vörösmarty tér felé egy hangsúlyos, nagyvárosi léptékű ekletikus bérpalota csatlakozott. A háború alatt mindkét épület súlyosan megrongálódott, s a tér felőli épületek lebontották. Az ujjáépités során a Vigadó műemléki értékű tömbjét helyreállították, mig a Vörösmarty tér felé uj, modern irodaházat építették hozzá. A Marünelli tér a régi belváros egyik inüm hatású kis tere volt, melynek történelmi térfalai a háború alatt egy kivételével elpusztultak. Csupán a barokk-kori Szervita templom maradt meg, és a tér egyik sarkába belejátszik a volt Invalidus kaszányra -- ma Városháza -- barokk épülettömbje. Az uj beépités a tér egykori méreteit kissé kitágitva, de lényegében a hagyományos térfalakra utalóan, olyan nagyvárosi léptékű teret hozott létre, emellett érvényesülni engedi annak megmaradt történelmi elemeit: a templomot, a városházát és a tér közepén álló Mária szobrot. Mindkét példa azt mutatja, hogy régi és uj kapcsolata még egy nagyvárosi fejlődésnek indult városrészben is jól megoldható,ha az urbanisztikai koncepció, az építési program és a tervezői szándék egyaránt erre irányul. Mint már arról sző volt, a modern épitészet nem csupán a városképekben jelenhet meg történelmi keretek között. Egyik fontos területe az épületek belső kialakítása, akár ujjáépités, akár újjáélesztés formá-