Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Dr. Merényi Ferenc: Új épületek műemléki környezetben Magyarországon

jában. Az épületek belső kialakításának helyreállítása ismét olyan feladat, amelyet a második világháború pusztításai tűztek napirendre. Európa-szerte számos nagyjelentőségű műemlék megsemmisült interieurjét rekonstruálták a háború óta gondos munkával. A magyar műemlékvédelem e téren is a modern épitészet útját választotta. Következetesen ragaszkodva ahhoz az elvi álláspontjához, hogy ami egyszer megsemmisült, azt többé feltámasztani nem lehet,a volt királyi palota elpusztult belsőségeit az uj,múzeumi funkcióknak megfelelő, mai épitészeti kialakítással állítottuk helyre. Ugyanebben a szellemben készült az Országos Műemléki Felügyelőség uj székháza is, egy kiégett barokk palota helyreállítása utján. A rendelkezésemre álló rövid idő csupán utalásszerű említésekre ad alkalmat. Ezek az utalások hivatottak felhívni az Önök figyelmét azokra a legfontosabb példákra, amelyek alapján felfogásunkról gyakorlatunkról reális benyomást szerezhetnek. Ilyen utalásszerűén szeretnék csupán említést tenni arról is, hogy a modern épitészet eszközeinek alkalmazása nálunk a szorosan vett müemlékrestaurálás területén is elterjedt. Hazánk mUemlékállományát már az elmúlt évszázadok annyira megtizedelték, hogy a kiegés'zités értelmezés és az anasztilózisz jóval nagyobb súllyal jelentkezik nálunk, mint máshol Európában. Ezeket a feladatokat építészeink ugy akarják megoldani, hogy -- éppen az anyag rendkivül röredékes volta miatt -- az eredeti maradványok minél hangsúlyosabban jelentkezzenek, hitelességük nagyobb jelentőséget kapjon az összképben. Éppen ezért olyan modern szerkezeteket és anyagokat választanak, amelyek őszintén megmutatják a mai hozzátétel mértékét és módját, és egyidejűleg kiemelik a hiteles eredeti részeket. E felfogás illusztrálására néhány példát mutatok be. A szombathelyi Iseum egy római kori szentély ásatából előkerült portikuszának töredékeit helyezi vissza eredeti összefüggéseibe, a portikusz eredeti arányait érzékeltető vasbeton váz alkalmazásával. A diősgyári vár X^H.. századi rondelljának jellegzetes védőpártázata csak nyomokból volt megállapítható. A védőmü formai megjelenésének érzékeltetésére a pártázatot vasbeton héj szerkezetből készítették el, amely csupán a kontúrokat érzékelteti, a héjak között pedig a falkorona maradványai láthatók maradtak.Avisegrádi lakótorony legfelső emeletének gótikus boltozatából csak a vállinditások és néhány borda, ill. zárókő töredék maradt fenn. Az eredeti térhatás érzékeltetésére a boltsüvegeket acélhálóból készítették el, a néhány megmaradt töredéket befüggesztve közéjük. E néhány példával csak azt szeretném érzékeltetni, hogy a mai szerkezetek és anyagok még a müemlékhelyreállitás speciális területein is alkalmas segítőtársai az építésznek. Végezetül meg szeretném említeni még, hogy a történelmi negyedek újjáépítésnek kényes problémái, egyes exponált helyek beépítése, kiemelkedő jelentőségű műemlékek környezetének rendezése, kialakítása egyes történelmi városrészek részletes rendezési feladatai esetében gyakran folyamodunk tervpályázatokhoz is. Az eddig lezajlott ilyen pályázatok eredményei azt mutatják, hogy egyrészt igen nagy az érdeklődés építészeink körében az ilyen feladatok iránt s a pályázatokon résztvevők soraiban gyakran találkozhatunk legjelentősebb alkotói nevével, másrészt, hogy ezúton -- éppen a lehetőségek széles körének feltárásával --a végső megoldások kiérleltebb formában valósulhatnak meg.