Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Zámbori Ferenc: Eger város rendezési tervei

egyik legszebb magyar barokk templom, a káptalani házsor és a kisebb polgári lakóházak egész sora. A klasszicizmus emlékei a Székesegyházat kivéve jelentéktelenek. A Liceum és a Székesegyház egy tengelyre felfűzve, ritka példája a két pőlusos elhelyezésnek. A város jelene A századforduló kapitalista építészete Egert szerencsésen megkímélte. Jóllehet ez azt is jelenti, hogy a város jelentősen nem fejlődött. Ez részben annak is köszönhető volt, hogy a vasút és a főközlekedési utak elkerülték Egert. A város nagyarányú építése, mintegy két évtizede kezdődött el és azóta is állandóan fokozódik. Átalakult a város társadalmi szerkezete. A mezőgazdasági jelleg mellett az ipar egyre inkább érvényesül. A város részleges felsőfokú központtá vált. A Mátra--Bükk üdülőterület tehát Felső-Magyarország, ezzel együtt az ország jelentős idegenforgalmi központja, melyet idegenforgalmi szempontból, nemzetközi és egyben országos jelentőségű hellyé kivannak fejleszteni a kormányzati szervek. A fejlesztést meghatározó tényezők A történelmi mult a műemlékileg védett belváros épitészeti értékei és mindazok a vonzástényezők, melyek elősegítik és meggyorsítják az emberek ide települését, vagy éppen az idegenforgalom növekedését, az egri gyógyvíz, a szőlő és bortermelés, mind-mind a fejlődést meghatározó tényezők. A város lakóinak száma megközelíti az 50 ezret, figyelembevéve az adottságokat azt kell kimondanunk, hogy a város fejlesztését csak ugy szabad irányítani, hogy a lakosság száma a 100 ezer főt ne haladja meg. Ennyi lakosnak lehet a munkakörülményeit és normális életkörülményeit a városban biztosítani anélkül, hogy a városszerkezetet, annak egységét meg kellene bontani és uj városközpontot kellene kialakítani. Ezt a lakosságszámot az általános rendezési tervben elhatárolt belterületen optimálisan el lehet helyezni, a szükséges munkahelyek, közintézmények, oktatási, kulturális, közegészségügyi és egyéb létesítmények biztosításával. A rendezési, fejlesztési tervekben figyelembe kell venni az itt élő lakosságon kívül a városba érkező belföldi és külföldi turistákat, akiknek létszáma évi 5--6 milliót tesz ki, és azokat, akik naponta idejárnak dolgozni, akiknek létszáma több ezer. Az itt lakó és bejáró diákokat, egyszóval azt a létszámot, akik a városban élnek, dolgoznak, tanulnak és bármilyen időszakban a városban tartózkodnak és a legkülönbözőbb ellátást igénylik. A város perspektivikus tervét 1968-ban készítette el Eger Város Tanácsa. A várospolitikai célkitűzések rögzítik, hogy a város gyorsan fejlődik, sokprofilú, ipara egyre jelentősebb, értékes mezőgazdasággal rendelkezik. Heves megye kereskedelmi és közigazgatási központja. Iskolaváros, Észak-Magyarország jelentős kulturális centruma. Fürdőváros és az ország egyik legjelentősebb városa.