Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Kahovszkij, V. F.: Műemléki környezetek védelme a Csuvas Autonom Szocialista köztársaságban

A Volga-medencében szintén ritkaságszámba menő műemlékeket találhatunk (Uljanovszk, Gorkij, Kazany). Csuvasiánban is fennmaradtak polgári házak, kúriák, parkok, ősi épitészeti emlékek maradványai .síremlékeik. A csuvas nép hosszú évszázadok folyamán alakította ki a sajátos, nemzeti faépitészetét. A csuvasok szeretik házakat disziteni, s a díszítésre elsősorban saját készítésű fafaragásokat használnak. Kedvelik az állat - és növénymotivumokat. Csuvasia városaiban,részben Csebokszáriban is, jelentős anyagi és szellemi értéket képviselő kőépületek maradtak fenn.pl. Zelejscsikov kereskedő háza. Az egyemeletes épületet masszív falak tartják, menynyezete boltíves. (A tolmács megjegyzése: A Szovjetunióban a forradalom előtt majdnem kizárólag csak faházak épületek, ezért jelentősek és szinte egyedülállóak a kőépületek . ) A " Művészettörténet" c. könyvben olvashatjuk a következőket: "Sajátos stílusban épült a csebokszári Z ele jscsikov kereskedő kőháza. Faragottkő alapú, mészmalterral felhúzott falai, első pillanatra furcsának tűnő lépcsőelhelyezése,épitészeti és művészettörténeti szempontból igen jelentős. " A XVI.század közepén a Volga partján egy faerőditmény mellé egy Szentháromság kolostor épült. Afalépitmény a későbbiek folyamán tűzvész áldozata lett. A tűzvész után a kolostort átépítették ugy, hogy falai közé kőtéglákat helyeztek. A kolostor épitészeti együttesében van a Fjodor Sztratirát és az egyhajós Nikolszkij templom. A Vegye nyija templomot 1651 -ben építették, s szintén az együttesben foglal helyet.Négy oszloppal, három apszissal rendelkezik, öt hagymakupolája van. A szélesegyház mennyezetét tartó hatalmas oszlopokat freskók díszítik. Lenyűgöző a templom barokk fafaragású ikonosztásza. A XVIII. században kezdtek már kőtemplomokat építeni, ilyenek például a Kriszto-Rozsgyesztvenszkij, a Kreszto -Vodvizsenszkij templom. Mindkettő mészkőalapozásu, harangtornya vörőstégla diszitésü, menynyezete boltíves. 1708-banépült a Mihail-Arhangelszkij, 1758 -ban pedig a Voszkreszenszkij székesegyház. A XVIII.század közepén Csebokszáriban 18 magántulajdonban lévő kőépület,néhány kőből készült hombár és raktár volt. Néhány közülük ma is áll. Az egyik legjelentősebb a XVIII. század polgári építészetének legjellegzetesebb darabja --Szolovcov, udvari tanácsos háza. Ebben az épületben szállt meg Volga-menti utazása 1766-ban II. Katalin cárnő. Csebokszáriban vannak egyéb műemlékek is, például a Szeszpel utca 24. sz. alatti épület, vagy a Kalinyin sugárút Voznyeszenszkij temploma mellé épített lakóház stb. Taltveszkij tudományos kutató megjegyzi: "A Kalinyin sugárúti épület jól sikerült kompozíciója azt bizonyítja, hogy kis városokban is éltek tehetséges művészek, építészek, akik saját alkotói útkeresésük során egészen eredetit, magas művész szinten hoztak létre." Műemlékekben gazdag a Szura folyó melleti Alatir is. 1747-ben épült csodálatos Szentháromság temploma. A sztarobazari járásban utolérhetetlen szépségű müemlékegyüttesünk van: a Nikolszkij templom (1770), és az Uszpenszkij templom (1748.). Alatirben jelenleg nagyméretű restaurációs munkálatok folynak. Műemlékvédelmünk ezekre a munkákra 5 ezer rubelt irányozott elő. Kultikus épitmények csak néhány faluban maradtak fenn. A nép saját költségén létrehozott épületek különösen érdekesek az épités technikája, a díszítések egyéni sajátossága folytán. Műemlékekkel Csuvasia egyéb városaiban is találkozhatunk (Jadrinyben, Civilszkben, Kozlovkában stb. ). Valamennyi szerepel az állami müemléknyilvántartásban.