Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Kahovszkij, V. F.: Műemléki környezetek védelme a Csuvas Autonom Szocialista köztársaságban

Az emberiség történetében a társadalmi fejlődés során mindig a néptömegek játszották a vezető szerepet. Az emberek -- irja Marx --, egyszerre saját drámájuk irói és szereplői is,Igen. A nép saját történelmének formálója: megtermeli az anyagi javakat, az anyagi és szellemi kultúra utánozhatatlan értékeit hozza létre, szakadatlanul fejleszti a termelőerőket. "A nép -- irja Gorkij --, nemcsak anyagi javakat létrehozó erő, hanem a szellemi szépség csodálatos szülője is; a nagy poémák a nagy filozofikus gondolatok,a föld tragédiáinak, a világ kultúrájának alkotója." A kultúra --az emberiség társadalmi-történeti fejlődésének gyakorlatában,az általa létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. Az anyagi kultúra alapját elsősorban és közvetlenül, a termelőerőknek egy adott történelmi szakaszban kialakult fejlettségi foka képezi. A szellemi kultúra --a tudomány, a közművelődés, a művészet, a családi, társadalmi és állami életben elért eredmények összessége. Az emberi kultúra legmagasabb fokát pedig a marxista-leninista világnézet jelenti. Az emberiség fejlődésének záloga --az évszázadok, évezredek során összegyűjtött és felhalmozódott kultúrtörténeti anyag: "csak az emberiségnek fejlődése során kialakult kulturális hagyományok alapján, azok megfelelő átértékelésével teremthetjük meg a proletár kultúrát" -- mondotta Lenin. "Igaz kommunistává csak akkor válhatsz, ha magadévá teszed azt a gazdag ismeretanyagot, amelyet az ember történelmének fejlődése során megalkotott." Minden kor hagy valamilyen nyomot, emléket maga után --a mult történeti, kultúrtörténeti emlékeit. A Szovjetunióban az alábbiakban szokás felosztani a műemlékeket: a) Épitészeti műemlékek: polgári,kulturális jellegű épületek,várak, paloták, kúriák, parkok, ősi épitmények rommaradványai,hidak,síremlékek, mauzóleumok stb., és a velük kapcsolatos festmények, szobrok, alkalmazott művészetek alkotásai; b) művészettörténeti emlékek: falfestészet és szobrászat,üvegfesztészet, grafikai jellegű emlékek, dekorációs alkotások,amelyek leggyakrabban állami intézményeket, képtárakat stb. diszitenek; c) régészeti emlékek: ősi településmaradványok, kurgánok, ősi városok maradványai, földsáncok, árkok, várárkok, kereskedelmi utak, temetők, temetkezési helyek, sirok, sírhalmok, ősi síremlékek, ősi kő - és sziklarajzok, -feliratok, ősi állatok (mammut, orrszarvú stb.) feltárt lelőhelyei, csontjai és egyéb leletek; d) történeti műemlékek: a Szovjetunió népeinek történeltével kapcsolatos épületek, helyek, a Honvédő Háborúval, illetve forradalmi eseményeinkkel és szocialista építkezéseinkkel kapcsolatos épületek; nagy politikusok és államférfiak működésével, munkásságával kapcsolatos helyek, a népi hősök és tudomány hőseinek alkotóhelyei és sirhalmai; technika-történeti, hadi jellegű és gazdasági jellegű emlékek. A Szovjetunióban nagy jelentőséget tulajdonítanak a műemlékek tudományos szintű tanulmányozásának és védelmének. Az SzKP egyik határozatának megvalósítása érdekében -- amely a szovjet ember kommunista ideálok szellemében való nevelését irja elő --, a szovjet nép megkülönböztetett figyelmet fordit arra, hogy kádereit a népi hősök dicső múltján nyugvó, szocialista hazafiság és proletár internacionalizmus elvének megfelelően nevelje. A műemlékek hazánk népeinek kulturális életét, hősiességét, forradalmi hagyományait tükrözik.Gyakran előfordul, hogy a műemlékek és c sak a műemlékek szolgáltatnak olyan adatokat,amelyek nélkül nem ismerhetnénk meg egy-egy nép történelmi fejlődéséén korszakait vagy eseményeit. Forradalmi és hadi dicsőségeinket őrző, valamint művészettörténeti és épitészeti emlékeink, a soknemzetiségű szovjet nép kultúrájának fontos alkotórészét képviselik.