Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Dr. Román András: Népi építészeti együttesek védelme a Magyarországon

udvarra kiszorult kenyérsütő kemence is különálló nyári konyhában találta meg helyét, amely mellett a szint (benne helyenként óllal és libakarámmal), a disznóól és helyenként a fásszin, a hambár és a borona kut az általában körülkerített udvarok tartozékai. Az ősi palóc háztípusra utaló építkezés az 1950-es évek közepéig a közsgében szinte semmit xem változott (pl. a Kossuth u. 66. sz. ház 1960-ban épült), igy az uj falurész házain már korábban is megfigyelhető ízlésbeli változás az őfalu egységes utcaképét jő ideig változatlanul hagyta. Időközben a műemlékvédelem a templom előtti házsornak a védelmét is előírta, mégis az 1950-es évek végén -- sajnos helyenként jóvátehetetlen -- bontások és átépítések történtek a faluban. (Petőfi u. 3., 5., 6., 18. és 25. : Kossuth u. 80., 91., 97. és 102. sz.) A falu egy részének védelmével -- elsősorban az 1954-ben kiadott topográfiai leírások alapján --a községrendezési tervek (1960, 1962) is foglalkoztak, de a település műemléki rekonstrukciója további előkészítést igényelt. A fentiekben ismertetett lehetőségek alapján egy nagyobb, és összefüggő falurész vedelmét terveztük és ez érthetően az anyagi és a szellemi erők összehangolását, koncentrálását igényelte. A megyei tanács támogatása --a védett terület pontos kijelölésének hiányában is --a gyakorlati munka (a műemléki helyreállítások) megindítását (ennek alapján került sor előbb a hollókői Falumúzeum, majd a két turistaház megtervezésére és kivitelezésére) és a végleges terv gondos előkészítését tette lehetővé. A helyszíni adatfelvételnél -- a településszerkezet és az épületek leírásán túlmenően --megvizsgáltuk a tulajdon- és lakásviszonyokat, az épitmények műszaki állagát, javaslatot tettünk további felhasználásukra, a tervezésnél pedig -- adottságnak tekintve a megyei tanács és az Országos Műemléki Felügyelőség korábbi megállapodásait -- a műemléki érdekek elsődlegessége mellett figyelembe vettük az idegenforgalom szempontjait, és a helyi lakosság igényeit is. A műemléki védelemre javasolt terület -- amely az ország első és legnagyobb népi műemléki együttese -- keleti irányban a Kossuth u. 63., illetve 68. számú házig húzódik, a vár felől pedig a Kossuth u. 103, illetve 108. számú házzal zárul. A védett területen 55 lakóépület áll, ebből jelenleg 34 lakott, 8 lakatlan, kettőt gazdasági épületnek használnak, és 7 épületben közintézmény található, és 4 épület helyreállításán dolgozunk. Az 55 lakóépületből a) 3 érdektelen, lebontható, vagy jóváhagyott terv szerint átalakítható (Kossuth u. 77., 86. és 101. sz.) b) 7 épület helyreállítása már megtörtént (Kossuth u. 68., Petőfi u. 8. és 22. turistaház; Kossuth u. 76. posta; Kossuth u. 82. múzeum; Petőfi u. 32. orvosi rendelő; Kossuth u. 84. szolgáltató ház) c) 6 épület kiviteli tervei elkészültek és helyreállításuk megkezdődött, illetve a közeljövőben megkez dődhet (Kossuth u. 78. szolgálati lakás; Kossuth u. 93., 95. vendéglő; Petőfi u. 18--20. turistaház; Petőfi u. 30. turstaház) d) 8 épület köztulajdonba veendő és helyreállítandó. Terveink szerint ezekben óvodát, tanácsházát, szövetkezeti boltot, házipari szövetkezetek műhelyeit és elárusító helyeit,klubházat, rendőrségi irodát és lakást javasolunk kialakítani. A további 31 épület --az alaprajz korszerűsítésével --lakásnak tartandó fenn, esetleg házvásárlási igénnyel jelentkező művészek alkotóházai lehetnének. Utóbbiak igényét a templom mögötti "szigeti rész" en, valamint a Petőfi u. és a Hollókő patak közötti házsorral javasoljuk kielégíteni. Ezekre a létesítményekre egy jelentős idegenforgalomra is joggal számító korszerű falunak részben már most is szüksége van és az ilyen igényeknek az átlagosnál korábbi és minőségileg jobb kialakításával a helyi lakosság esetenkénti --és átmeneti -- kellemetlenségeit is ellensúlyozhatjuk.