Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Dr. Román András: Népi építészeti együttesek védelme a Magyarországon

Eddigi eredményeink biztatóak, de az előttünk álló nehézségeket -- amelyek közül itt most csak néhányat említenénk meg --is ismerjük. Elsőnek is a műemléki együttes határain kivül eső falurészek épitési előírásait és a községfejlesztési programját kell felülvizsgálni és módosítani. A belső úthálózat korszerűsítését a műemléki környezethez igazodva kell elvégezni (a telekhatárokig tartó, járda nélküli fejkő burkolat; felszíni vízelvezetés stb.). A közvilágítás módosítása és a korszerű közműhálózat kiépítése is sürgős feladat. A várban és annak nyugati oldalán feltárt puszta-templomban a régészeti feltárás befejeződött; a romos falak állagvédelme,a gazdag leletanyag bemutatása is a mi kötelességünk. Ehhez kapcsolódóan védjük a Gondhegy oldalán vezetett középkori utat, és újítjuk fel az öreg fákkal tarkított legelőt. A 72 holdnyi, gyümölcsfákkal, szőlővel és kerti növényekkel tarkított domboldalakon a régi, keskeny parcellás mezőgazdasági művelést tartjuk fenn, és védett a Sárhegy dényugati oldalán lévő forrás, valamint a pyroxénandezit bánya körüli terület is. A fenti munkákkal a párhuzamosan és a felmerülő igények sorrendjében a helyreállítási munkákat is folytatjuk és 1980-ra tervezzük a rekonstrukció befejezését. (A házak vásárlásáról -- megállapodásunk értelmében --a megyei tanács, a helyreállítási tervek elkészítéséről és kivitelezéséről az Országos Műemléki Felügyelőség, az igényes berendezésekről az üzemelő gondoskodik.) Ennek a határidőnek a betartása reálisnak tűnik, de a továbbra is lakóépületnek fenntartandó 31 ház korszerűsítéséről (amelyre a tervek úgyszintén elkészültek már), valamint a településszerkezet jelenleg meglévő hiányosságainak megszüntetéséről (minimálisan 6 üres telek beépítésével) csak ezt követően gondoskodhatunk.. Annak ellenére, hogy a népi épitészeti emlékanyagot sok érzékeny veszteség érte, még ma is számos épitészeti együttesünk van országszerte. A már emiitetteken kivül a cáki gesztenyés, a villánykövesdi, a palkony

ai pincesor, Magyarpolány Fő utcája, összefüggő falurészlet Peren, Tápon, Tényőn, Rábapordányban, Poroszlón, Hejcén, Csongrádon. Összefüggő pinceegyüttes mőrichidán, Nemesnádudvaron,szőllőhegyi pincesor Sárhidán, s bizonyára még sok más helyen, mind-mind méltóak lennének a védelemre. Lennének sajnos, mert nem bizonyos, hogy csakugyan meg is menthetők, ehhez sok-sok pénz és a hollőkőiekhez hasonló összefogás lenne szükséges. A jövő mutatja majd meg fáradozásaink eredményesek lesznek-e?