Műemlékvédelem és urbanisztika (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1973 Eger, 1973)

Dr. Román András: Népi építészeti együttesek védelme a Magyarországon

számát, kapcsolatát is leolvashatjuk. A község újkori fejlődésének első szakasza az 1800-as évek közepével zárult és még az 1940. körüli beépitési határok is lényegében az 1855. évi térképen ábrázoltakkal egyeztek meg. Az 1860 -as években befejezett tagositás kisparcellás paraszti birtokokra osztotta fel Hollókő alig 1200 holdnyi határát is,amelynek fele silányföldü szántóterület volt, negyede erdő, a többit hegyi legelőként és terméketlen területként tartotta számon a statisztika. Kertje, rétje elenyészően kevés volt, s az alig 50 holdniy szőlőt később a filoxéra is elpusztitotta. A falu lényegében egyetlen, 70 házból álló utcáját a századfordulóan 400 főnyi lakosság népesítette be, akik a gyakori tűzvészektől (1874, 1886, 1896) is sokat szenvedtek. A századforduló után gazdaságilag újólag megerősödött falu az 1909-es nagy tűzvészt követő újjáépítéskor tágul ki nyugati irányban. A két világháború között alakul ki a Dózsa György utca és Mélyut közötti lakóterület, majd az utóbbi két évtizedben a rendezési tervekben is kijelölt uj keleti falurész. Az erős lejtőn települt, gyakran kedvezőtlen tájolású házakkal sűrűn beépített régi falurész --azOfalu -nagyrészt változatlanul fennmaradt településszerkezetét és a hagyományos palóc háztípusra utaló egységes utcaképet lényegében ennek --a falu keleti irányú terjeszkedésének --is köszönhetjük. Hollókő lakossága a sok tekintetben egységesnek mutatkozó palóc népcsoport nyugati ágához tartozik. Házaik a községet kelet-nyugati irányban átszelő ut mentén keskeny szalagtelkeken, fésűs beépítésben, az útra merőlegesen domboldara épületek. A várhegy viszonylag meredek északi lejtője és a patak közé szorított keskeny terület nem tette lehetővé, hogy a palőcságra jellemző beltelkek leggyakoribb formája --a hátul pajtával lezárt udvarok -- itt is kialakulhassanak. Az utcavonalra máshol párhuzamosan épült pajták ezért Hollókőn a lakóház udvarokból kiszorultak, és csoportosan, egy zárt területen belül helyezkedtek el. (ezt a pajtás-kertet a község belterületéről a ma is pajtaároknak nevezett mély vízmosás választotta el.) Még a jobbágyfelszabadítás előttről származóan -- és a palóc etnikumra jellemzően -- Hollókőn is az osztatlan telken álló házakat egyszerre több generáció lakta. A nagycsaládok több-házas telkei csak a nemzetség, a rokoncsaládok szaporodásával osztódtak apróbb részekre. A már megosztott, de kerítéssel csak ritkán körülvett szalagtelkeken az utcavonalra kerültek az "első foglalás" épült házak, és azok mögött épültek fel az ujabbak. A falu átalakulása, a házak átépítése különösen a többházas telkek számát csökkentette, és az udvarok végén különállóan épült házak korábban összefüggő sorából (az elszórtan fennmaradt öt épületen kívül) ma már csak egy rövid szakaszt védhetünk. A későbbiekben a többházas telektipus ujabb formái alakultak ki Hollókőn, részint az egy tető alá épi tett házakat, részint a közös telek utcai két sarkán álló lakóépületeket sorohatjuk ezek közé. A soros beépítésű falu megfelelő telekformája Hollókőn is a soros udvar, a lakóházzal egybeépített kamrával és istállóval. Ezek a kőalapra épült, vályogfalu, szarufás, cseréppel fedett épületek az északi magyar (palóc) háztípus külső formáját a század elejei átépítések ellenére is mindmáig megőrizték. Az egykori kürtös kemencés tüzelőberendezéssel együttjárő füstlyukas ormot a mai házakon gazdagon díszített felső deszkaorom helyettesíti, és az alatta lévő faragott deszkamellvédes, faoszlopos tornác — ritkábban csak erős kiülésü eresz --a ház udvari hosszoldalára is befordul. A faoszlopos tornác alól közelíthető meg külön-külön bejárattal a pórfödémes konyha, a kamra, valamint az istálló is; az egy (ritkábban két) szoba a konyhából nyilik. A mai lakóházak nagyrészt három, ritkábban két helyiségből állnak; az egyik helyiség (szoba, ház) alatt általában pincével. A fiókgerendás deszkamennyezete s konyhákban ma már a rakott tűzhely az általános, indofni is elvétve található már, és a szobai kemencék mindegyike hiányzik Hollókőn. Időközben az