Műemléki helyreállítások előkészítése (Az Egri Nyári Egyetem előadásai 1972 Eger, 1972)

Dr. Merényi Ferenc: Százéves a magyar műemlékvédelem

A jogi, szervezeti, anyagi, személyi és tárgyi lehetőségek biztosítása együttesen azt eredményezte, hogy ma a magyar műemlékvédelem hivatalos intézménye -- státusában és szervezetében egyaránt -- alkalmas bonyolult és sokoldalú feladatkörének ellátására. A legjelentősebb műemlékek helyreállítása esetében a tudományos kutatás, a tervezés és a realizálás egy helyen történő komplex és egybehangolt megvalósítása a mi gazdasági-társadalmi viszonyaink között életképesnek és eredményesnek bizonyult. A hatósági jelleg, a szakigazgatás műemléki vonatkozású kérdéseinek gazdakénti birtoklása a lehetőségek -törvények által biztosított -- érvényesítésének hatékony eszköze,a teljes műemléki állomány "kézbentartásának" záloga. Az épités és városrendezés ágazatához való tartozás előnye mindezeken túlmenően abban is megnyilvánul, hogy a műemlékek egyedi helyreállítása és fenntartása mellett a védett állomány egészét felölelő hatékony és intézményes védelemről való gondoskodás lehetőségét biztosítja a regionális, valamint a részletes városrendezési tervek keretein belül. A jelenleg 8287 épületből és ezek együtteseiből álló magyar műemléki állomány sajátos -- érték és jelentőség szerinti -- kategorizálása éppen ezért összefügg azokkal a jogokkal és kötelezettségekkel, amelyeket a rendezési tervek készítése során azok alkotóinak szem előtt kell tartania. Az 1874 "műemlék" kategóriába tartozó épületet a tervező köteles ovjektiv adottságként kezelni, a tervezés során azokhoz alkalmazkodni, a rendezési tervbe akár jelentős kompromisszum és anyagi áldozat árán is bele foglalni. Az 5208 "müemlékjellegü", valamint az 1205 "városképi jelentőségű" kategóriába tartozó objektum, amennyiben különösebb áldozat nélkül gazdaságosan beilleszthetők a városrendezési tervekbe, lehetőség szerint helyreállítandó, illetve fenntartandó; sorsuk éppen a rendezési tervek készítése során dől el. A 72 magyar településből, melynek "városképi és műemléki viz

sgálata" az 1950-es években elkészült, 13-nak műemlékekben és műemléki együttesekben gazdag történelmi városmagvát "műemléki jelentőségű területté" nyilvánítottuk. Ilyen különleges védelem alatt áll a budai várhegy, Eger, Esztergom, Győr, Kőszeg, Pápa, Pécs, Sárospatak, Sopron belvárosa, Székesfehérvár, Szombathely, Vác, Veszprém történeti városmagvai, folyamatban van Szentendre, Kalocsa, Mosonmagyaróvár és néhány jellegzetes falusi település védett területének kijelölése. Külön védelmi kategória a "műemlékek környezete" is. Bár minden műemlék közvetlen környezete a jogszabályok alapján automatikusan védelem alatt áll, a legfontosabb épületek és együttesek esetében célszerűnek látszott ezt a fogalmat hivatalos helyszínrajzon körülhatárolva, külön határozattal konkretizálni. Ez folyamatos munka, eddig csaknem 200 műemlék védett környezetének kijelölése történt meg. Mindezek a különleges védettségi kategóriák a részleges vagy teljes rekonstrukció szempontjából számos előírást és megkötöttséget jelentenek,amelyek megtartása és megtartatása aligha lenne lehetséges az építésügyi és városfejlesztési ágazat apparátusán kivül. Kétségtelen, hogy ez nagy előny, ami -- legalábbis elvben -- más országok hasonló intézményeihez viszonyítva összehasonlíthatatlanul több lehetőséget biztosit amüemlékügy és a városméretü rekonstrukciók komplex problematikájának megoldására. E szervezeti keretek között, ilyen lehetőségek birtokában kormányzatunk jóakaratú,biztató és konkrét segítségével a felszabadulást követő negyed évszázad, de különösen a legutolsó másfél évtized során sikerült jelentős eredményeket elérnünk a magunk szakterületének minden ágazatában. Kérem, engedjék meg, hogy csak sommásan is, de ezek közül konkrétan is hivatkozzak néhányra. Az épitészettörténeti és művészettörténeti kutatás részben a helyreállítások során alkalmazott, részben átfogó szakirodalmi müvekben és több ezerre rugó --jelentős --publikációkban megnyilvánuló eredményekről, a felügyelőség s zakgyü j te menye inek (könyvtárának, archívumának, lemez - és fotótárának)