Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

toka volt. Jelenleg pedig Nóvák Nándor Tivadar úré, ki szegényebb sorsú lakóknak bérbe adta." szignó, dátum a 2, o,: Könyöki, Pozsonyban, 1889 évi január havában. előlap felirat: Királyfalva MOB irattár 1889/15. 22.3. alaprajz, homlokzat 1. alaprajz; 10 m = 30 mm 2. északkeleti homlokzat, nézetrajz megj.: a két rajz egy lapra van felkasírozva szignó j. I. a rajzon: Könyöki fekete tus rp. kart. méret: 173 mm x 296 mm, 276 mm x 377 mm, 645 mm x 438 mm előlap felirat j. f. a rajzon: 2. Kírályfalva, Zólyom Megye; felirat b. f. a rajzon: 1. Királyfalva, Zólyom Megye, beszterczebányai járás; jelzés j. I. a kartonon: OMF Tervtár p. K 2303. hátlap jelzés k: kerek MOB p, rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.592, OMvH Tervtár Itsz, K 2303. 23. BlKSZÁRD, ÉLESKŐVÁR (Pozsony vm.; Bukóvá, okr, Trnava, Szlovákia) 23.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, csak a helyrajzi adatokat tartalmazza, a leírásra hivatkozik, Felvett mellékletek: „leírás 1 ?, rajz 1 S" szignó, dátum a hátlapon: Könyöki József Pozsonyban 1882' évi November havában, fekete tinta, törzsív előlap felirat: Éleskő várrom; jelzés j. f.: 89. sz. 1882.; jeizés j. I.: OMFTervtár p. K 2144, OMvH Tervtár Itsz, K 2144,; MOB irattár 1882/89. 23.2. leírás „Morvaországból Magyarországba következő szorosokon át lehetett jutni: a pozsonyi szoroson, a Bikszárdi völgyön és a jókői szoroson. Későbbi időkben hozzájött még ajablanicz-szomoláni út, a mely Fehér hegység gerinczén vezet át. Ebből kitűnik, hogy Éleskő várnak nem csak mint nagyúri laknak, hanem mint országos védpontnak is jelentősége volt. Az élesköi völgynek keletről nyugat felé nyúló hegy gerinczének nyugati részén áll Éleskövár, Bél Mátyásnak tett tudósításain kívül egyébb történelmi adatokkal nem birok, azért a vár leírásához fogok, Az említett hegygerincz éjszaki lejtőjén vezetett az út a várhoz és igy a feljárás nem szabályszerű. Az 1,) alatti előudvarba lépvén, mely a 2; 3; 4; számú volt megvédve, az 5, sz, alatti árokhoz érünk melyben egykor híd volt. Ezen hídnak oszlopai még fenállanak. Ezen árok megvédve volt a 6, 8, sz. rondella által a 9. sz, védtorony által, és a 12 sz, kőszikla által, 11. sz, alatt látunk egy kis udvart, mely a 10. sz. folyósónál alantabb fekszik, Ezen folyosón át érünk a 16 sz. alatti tanyába, mely a folyosót védette meg. Innen a 11. sz. keskeny lejtős udvarba érünk, a mely minket a 29. 30. 32, 33. 34. számú lakó szobákba vezet, míg végre a 35. számú donjonba érünk. A 14. 15. 24. 25. 26. 27, 28. alatti alacsonyabban fekvő helyiségek lakó-szobák voltak, melyekhez a 23. számú szintén alacsonyabban fekvő udvarból jutunk. Ezen szobákat megvédették dél felől a 12 és 13. sz. alatti védőfalak. A várnak északi oldala a 7 és 18 és 22, sz, alatti udvarok, a 8 és 19. sz, alatti rondellák a 20. 21. alatti tanyák és a magas kősziklán fekvő 31. sz, védfallal voltak megvédve. A falak legnagyobb része már nem is áll fenn, de nyomait még tisztán lehet követni. A falak magasságát illetőleg az egyes helyiségek emeleteit már épen nem lehet meghatározni, úgy szintén a donjonét sem, mert ez is igen rongált állapotban van, A donjonban találtam befalazva az e.) alatti faragott gyámkövet, Ad,) alatti gyámkő a 32, sz, alatti lakószoba déli oldalán tartott egy erkélyt. Víztartót v. kutat nem találtam. A falak törött mészkőből állanak és öntöttek." szignó, dátum a 2. o,: Könyöki József, Pozsonyban 1882 évi November havában. előlap felirat: Éleskő (:Scharfenstein:) MOB irattár 1882/89. 23.3. alaprajz, távlati képek, részletrajzok a, sematikus alaprajz a felvezető út jelölésével, a vár részeinek számozásával (1-35,), jelmagyarázat és legenda nélkül; M = 1:500 b, északi oldal, távlati kép c, déli oldal, távlati kép d, gyámkő, oldalnézet e, gyámkő, oldalnézet 23,3 I