Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

szignó a rajzon j. k.: Könyöki fekete, piros tus, szür. akv. lav. rp. kart. méret: 532 mm x 379 mm, 658 mm x 443 mm előlap felirat b. k. a rajzon: Éleskeő [Bixárd], Pozsony megye. hegyentúli járás: jelzés b. f. a kartonon: 89. sz. 1882: jelzés j. I. a kartonon: OMFTervtárp, K2146, hátlap jelzés k: kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.415. OMvH Tervtár Itsz. K 2146.; MOB irattár 1882/89, 23.4. törzsív A 23.5. tételhez valószínűleg külön törzsív készült, mert azt sem a 23.1. törzsív sem a 23.2. leírás nem említi, lappang. 23.5. távlati kép - 1698-as távlati kép másolata szignó j. I. a rajzon: Könyök fekete tus, szür. akv. lav. rp. kart, méret: 136 mm x 186 mm, 228 mm x 290 mm előlap felirat b, f, a rajzon: Éleskő Pozsony Megye nagyszombati járás 1698; jelzés b, f. a kartonon: 4. sz. 1887.: jelzés j. I, a kartonon: OMFTervtár p. K 2145. hátlap jelzés k: kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.599. OMvH Tervtár Itsz. K 2145.; MOB irattár 1887/4. 24. BLATNICA, VÁR (Túróc vm.; Blatnica, okr. Martin, Szlovákia) 24.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, csak a helyrajzi adatokat tartalmazza a leírásra hivatkozik. Felvett mellékletek; „leírás 1 rajz 2 S" megj.: az első oldalon kék és piros cer. utólagos jelzések vannak, szignó, dátum a hátlapon: Könyöki József, Pozsonyban 1886 évi december hóban fekete tinta, törzsív előlap felirat: Blatnica. várrom; jelzés b. f.: 4. sz, 1887.; jelzés j. I.: OMFTervtár p. K 1009. OMvH Tervtár Itsz. K 1009.; MOB irattár 1887/4, 24.2. leírás „Blatnicza községtől nyugatról kelet felé húzódik egy hegyláncz melynek éjszaki lejtője a turóczi fensikba vész el, a déli lejtő azonban meredeken esik s keskeny völgynek képezi oldalát. A községtől fél órai járásra esik az ezen hegyláncz gerinczén fekvő vár. A mint az 1. lapon levő rajz mutatja a feljárat nem rendes 1. sz. alatt találunk egy kis udvart, melyen a kapunak helye már nem vehető ki, de a falak még a földből habár nem magasra mégis ki emelkednek. Ez udvarból egy második (:2. sz. a:) nagyobb előudvarba érünk. A 2. sz. előudvart a 3. számú laktanya és 5. számú előudvartól egy mély sziklás árok választja el, ugy hogy a 3. sz. alatti laktanyába a sziklákon nyugvó vonóhid közlekedett. Ezen bejáratot az 5. sz. a udvar éjszaknyugati részén levő félkörű bástya védte. A 3. sz. laktanya két emeletes volt. Az 5. számú eiőudvarból érünk ismét a 4, sz, két emeletes laktanyákon át a 7. számú negyedik előudvarba. Ezen bejárat, a 8. számú torony által volt, megvédve. A 9. sz. torony az előbbinél magasabbra emelkedik és őrtoronynak használtatott. A 6. számú helyiségek lakószobák voltak. A 7. sz. eiőudvarból a 10. sz. őrtornyon keresztül érünk a 12. sz. pallatiumba. Ez két emeletes volt mi a gerenda lyukakból látható de a szobák felosztását többé nem lehet kivenni. A 11. sz. helyiség ismét őrtorony volt. A pallatium éjszaki oldalát a 14. sz. torony védette meg melybe a 13. sz. keskeny folyosón lehetett érni. Ebbe pedig a pallatium első emeletéből lehetett jutni. Az egész várban egyetlen darab faragott követ sem lehet találni s igy keletkezésének korát nem lehet meghatározni. Történeti adataim nincsenek, de ezeket biztosan báró Révay család levéltárában lehet találni. A kútnak nyomait nem találtam s a lakosok nem emlékeznek, hogy volt e, vagy merre? Igen természetes hogy a pallatium mellék épületeivel a iegmasabb ponton állott. A 2, lapon van szerencsém a.) alatt a vár déli oldalának és b.) alatt nyugati oldalának látképét bemutatni. A mult század közepén a vár még lakott volt. Hagyomány szerint, a vár leégett és elhagyatott." szignó, dátum a 3. o.: könyöki, Pozsonyban 1886. évi deczember hóban. előlap felirat: Blatnicza OMvH Tervtár Itsz. 1010.; MOB irattár 1887/4. 24.3. alaprajz - sematikus alaprajz a felvezető úttal, a vár részeinek jelölésével (1 -14.) jelmagyarázat és legenda nélkül; 10 m = 15 mm