Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)
Váliné Pogány Jolán: Könyöki József munkássága
Pozsony, Szent Márton-dóm, kapu timpanon, kat. 129,15 (Fotó: Borodác, 1969. Archív NPKC, Bratislava) Könyöki József huszonnyolc rajzot készített a pozsonyi székesegyházról, ezek többnyíre szépiarajzok, részben zöld kartonra kasírozva. Az anyag alaprajzokat, metszeteket, távlati képet és rengeteg részletrajzot tartalmaz. Egy-egy lapon gyakran tíz, vagy még több részlet rajza is megtalálható. Egy időben készültek ezek a rajzok fia, Könyöki Károly galgóci felméréseivel, aki - amint az a MOB-hoz írott leveléből kiderül - ekkor a müncheni műegyetemen negyedéves építészhallgató volt. 70 Könyöki Károly rajzainak kivitelezési módja, stílusa teljesen megegyezik az apja által készítettekkel, a különbséget csak Könyöki Károly finomabb műszaki rajztechnikájában lehet érzékelni, Nagyon valószínű, hogy apa és fia hasonló stílusa közös megbeszéléseken, munkán alakult ki, feltételezhető, hogy Könyöki Károly műszaki tanultsága jelentős hatással volt apjára. 1879-ben Könyöki József további pozsonyi valamint nagyszombati műemlékek felmérését küldte be a hivatalnak: a pozsonyi dóm távlati képe és a síremlékek leírása mellett a várét, városházáét, ferences templomét a nagyszombati klarissza- és ispotály templom valamint a hagyomány szerint „Nagy Lajos halálozási" házának tartott épületről készült 22 táblát és leírást. Javasolta Pozsony, Szent Márton-dóm, Pálffy-síremlék, kat. 129.24 (Fotó: Keder, 1969. Archív NPKC. Bratislava) egyúttal az épület kisajátítását és védelmét. Kutatásait cikkben is összefoglalta. Két számbajöhető épületet jelölt meg, az egyiken van az emléktábla, de Könyöki a hagyományokban szereplő másik házat tartotta Nagy Lajos utolsó napjai színterének. Megállapításában a hagyományokra és az épületek stílusára, a boltozat és az építészeti tagozatok kormeghatározó szerepére támaszkodott. A cikk tartalmazta felmérését az általa halálozási háznak nevezett Popovits-féle ház alaprajzát, metszetét a boltozat ábrázolását, a borda metszetét, 7 ' Könyöki munkájának szakmai elismerése nem csak az volt, hogy Henszlmann felhasználta rajzait könyvében, hanem, hogy az 1880-as kiállításon is szerepeltek. 72 Thaly Kálmán bizottsági tag, országgyűlési képviselő az MTA tagja 1880. április 12-én terjesztette be a magyarországi várromok feldolgozására vonatkozó beadványát. 73 Az április 13-án tartott ülésen a bizottság elhatározta „hogy a várromok felvétele iránt" Geduly Ferenc titkár lépjen érintkezésbe Könyökivei. Könyöki a beadványban meghatározott szempontokhoz tartotta magát munkája során, hiszen ezek megegyeztek felfogásával, Ennek köszönhető, hogy rajzainak precizitásával végig meg voltak elégedve, Könyöki az „Indítvány"ban megfogalmazottakhoz képest, saját elképzelései-
