Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Váliné Pogány Jolán: Könyöki József munkássága

nek megfelelően és a tapasztalatai szerint kibővítette a feldolgozó munkát, de nem csökkentette az igényessé­gét. Erre mutat 1880. december 29-én írott levele is: „az alaprajzokban több helyen a szobákat és egyéb he­lyiségeket összekötő ajtók - előtüntetve nincsenek. Ez azért nem történt, mert a falak bedűlvén, az ajtók helye­it constatálni többé nem lehetett. Több helyen azért is kihagytam az ajtókat, ablakokat és lőrézseket, hogy a helyiségek díspositiójának áttekinthetősége ne szen­vedjen." 74 Az 1880-1882 között Könyöki Pozsony, Nyitra és Trencsén megyében dolgozott, elsősorban várfelméré­seken, de ugyanekkor küldte be a pozsonyi Szent Már­ton-dóm újonnan előkerült sírköveinek leírását és rajza­it is. „A bizottság figyelmét a hazai várromokra is kiter­jesztvén, Könyöki József kültagot, a végvárak felméré­sével bízta meg, ki is a bizottságnak megküldte Dévény-Borostyánkő, Detrekő, Csejthe, Beczkó, Szkalka és Temetvény várának felvételét, melylyel rajz­óelí készletünk jelentékenyen gyarapodott." foglalta össze Henszlmann Imre Könyöki tevékenységét. 76 Ki­emelkedik ebből az anyagból Trencsén várának feldol­gozása, sok és gazdag részletrajzai, színes falképmá­solatai. A beckói várról szintén sok részletrajz és hét szí­nes falképrészlet másolata készült el. Az 1882-ben be­küldött anyagban 7 '" találunk egy kérdéses munkát. A rajz bal felső sarkában Budetin szó áll. A felirat nem hasonlít Könyöki szabvány felirataihoz, a lap viszont ál­tala szignált. Egyszerre küldte be Zsolnával, mindkettő­nek azonos MOB iktatószáma van. 78 Budetin vára a Trencsén megyei Zsolnán található, így valószínűsíthe­tő, hogy belekeverte a Pozsony megyei anyagot, A raj­zon a Pozsonyhoz közel fekvő Eberhard várkastélyáról készült távlati kép található. Az 1882-es év meglehetősen nagy mennyiségű felméréseiből kiemelkedik Berencsváralja feldolgozá­sa, amely egy régebbi ábrázolás másolatát is tartal­mazza. Könyöki, ahol módja nyílott rá, felkutatta a régi ábrázolásokat, ha nem szerezhette meg, akkor leg­alább másolatban beküldte ezeket. A vág besztercei rajzok között szintén szerepel egy régi ábrázolás máso­lata a sírkövek felmérése mellett, Ugyanekkor küldte fel a pominóci (Szedmerőc) kistemplom rajzait, 79 Sztrecs­nóról két távlati képet rajzolt meg, az egyik 1676-os lát­kép másolata, a másik 1876-ban ábrázolja a várat. 80 Ezt valószínűleg a vázlatkönyv alapján egy későbbi idő­pontban rajzolta meg, bár ebben az esetben a vissza­térés is elképzelhető, hiszen Trencsén megyében 1882- ben, Turóc megyében viszont 1886-ban dolgo­zott és Sztrecsnó közel fekszik a Turóc megyében fel­mért területhez. Munkája áttekinthetőbbé és biztosabbá válik, mert 1883- tól már előre meghatározzák, hogy a következő évben melyik emléket vegye fel. A bizottságon belül Thaly Kálmánnal tartja a kapcsolatot, ő munkájának irá­nyítója. 81 Ebben az esztendőben Sopron és Vas megye várai következtek, mert mint Thaly bejelentette: „Ma­gyarország északnyugati határa szélső várainak felvéte­le be lévén fejezve, következnék a délnyugati védelmi határvárak; kéri tehát, hogy Könyöki ezek fölvételével, egyetértve magával, megbizassék, és erre nézve a jövő év bizottsági budgetből ismét 500 frt engedélyeztessék. A nagyméltóságú m. k, miniszter a megbízás kezelésé­re megkérendő és egyszersmind arra, hogy Könyökinek munkálkodásának megkönnyebbítésére Sopron- és Vasmegyének szóló ajánlólevelet kiadni szíveskedjék. " 82 Könyöki a tizenegy vár felvétele mellett öt templomot is felmért. 83 A nagymartoni templom felvétele mellett két kovácsoltvas keresztet is lerajzolt, melyek csukható táb­lácskával készültek. Egy gótikus képoszlop is megra­gadta tetszését, szép méretezett rajzot készített róla. Ezek a tárgyak valószínűleg érdekességükkel is hathat­tak rá, A sámfalvai templomról három lapot készített, az alaprajzon kívül sok részletet vett fel. Felhívta a figyelmet arra, hogy a régi templom mellé a vasmegyei mérnöki hi­vatal által tervezett harangtorony mind műemlékvédelmi, mind statikai szempontból is veszélyes és egyben kérte a bizottság intézkedését, 84 A városszalónaki vár és a templom felméréseiből ki kell emelni egy kandalló ábrá­zolását, ahol már nem tudta megállni, hogy ne lépjen túl a hagyományos felvételi módszerén és legalább a már­vány felületét finom akvarell technikával készítse el, Eb­ben az évben még a lékai és a monyorókeréki vár felvé­tele készült el, Ez utóbbival kapcsolatban jelenti, hogy „a vár kápolnától származó két igen érdekes zárkövet az ottani bérlő leander csöbrök alapzatául használ." Egy­ben kéri a bízottságot, hogy eszközölje „a Gróf Erdődy családnál [..,], hogy a kérdéses zárkövek a kápolna töb­bi maradványaihoz áttétetvén, azok a pusztulástól óvas­sanak meg." 33 Csak Könyöki leveléből tudunk arról, hogy 1883-ban a bíccseí várról is készített felmérést és leírást publikálás céljára az Archaeologiaí Bizottság fel­kérésére, 86 A MOB 1884. május 20-án tartott rendes ülésén megbízta a „hátralévő dunántúli végvárak felvételével". 87 Az 1884-es esztendőben főleg Vas és Zala megyében dolgozott. Könyöki ekkor jelezte, hogy pominóczi kirán­dulásán jutott tudomására, hogy Szucsán és Nemes­podhradon (Bosác) is várromok találhatók. A nyugat­magyarországi határ védőrendszer kiegészítése céljából erről a két várról törzsívet vett fel, 88 A vízlendvai feldolgo­zásban szintén közölt a részletek között egy falkép szí­nes másolatát, A felsőlendvai feldolgozásban kiemelke­dik a baldachin szövet színes másolata. Rakicsán (Battyánfalva) esetében viszont egy kisméretű, nagyon finom nyomtatott metszetet ragasztott a lapra. Thaly Kálmán az 1884, december 18-án tartott rendes ülésen „beadja Könyöki József jelentését ez idei működéséről, u. m. több vár és templom felvételéről, melyet jelenleg tisztára kidolgoz és mely által a még hátramaradt ma-

Next

/
Thumbnails
Contents