Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Váliné Pogány Jolán: Könyöki József munkássága

beavatkozás szükségességének - jelzése sem hiányzik a leírásaiból. Több alkalommal a leírásban külön jelezte, hogy az épület állványáról pontos méréseket tudott ké­szíteni, Várromok esetén természetesen nem volt min­dig módja a precíz felmérő munkára, hiszen ezeket ál­talában rendezetlen terepen, egyedül, segítség és a manapság használatos műszaki segédeszközök nélkül végezte. A kidolgozás többnyire öt hónapot vett igény­be. A várak esetében az alaprajzok általában csak hely­színrajz jellegűek, nem részletesek. A részletes és a helyszínrajz jellegű alaprajzokat ahol lehet a periodizá­cióval, az odavezető úttal, a környező domborzattal, a helyiségek számozásával látta el. a kutat kék színű kör­rel, a perspektívák felvételi helyét piros körrel ábrázolta. A templomok alaprajzát - azonban eltérően a jelenlegi gyakorlattól - még nem keletelve készítette. A távlati ké­peken gyakran az épület természeti környezetét, sok­szor a környező hegyvonulatot is feltüntette. A részlet­rajzok a megfelelő léptékben és általában méretskálával készültek. A nagybodoki sematikus alaprajzon - való­színűleg másolat -, a méretskála méterben és ölben is készült, minden bizonnyal azért, mert ebben az időben már áttértek a méterrendszer használatára. (10 mm = 4 m, 1" = 5 bécsi öl) Könyöki valószínűleg a biztonság kedvéért adta meg a léptéket mind a két számítás szerint. 50 Bizonyos, hogy vázlatkönyvek alapján dolgo­zott, s megbízójának csak a letisztázott és kidolgozott rajzokat küldte el. Ezért fordul elő az, hogy a feldolgo­zás a helyszíni munkát követő évben került be a Műem­lékek Országos Bizottságához. Könyöki korai munkái általában mind szépia technikával készültek. A szépia, bár a vonalvastagság megegyezik a fekete tusrajzéval, lágyabb, finomabb hatást nyújt. Valószínűleg Zsig­mondy Gusztáv „utasítására" tért át a későbbiekben a fekete tus használatára, 5 '' bár nyílván várak és távlati ké­pek felvételéhez nem tartotta ő sem megfelelőnek a szépiát. Könyöki szét tudta választani a művészeti és a mérnöki munkát, nem kalandozott el egyikből a másik­ba a felmérés rovásáraz 2 FELMÉRŐ ÚTJAI Könyöki első kifejezetten műemlékfelmérő útját 1869­ben Rakovszky Istvánnal tette meg Nyitra-, Turóc- és Liptó megyében. A költségeket Rakovszky István visel­te, Az útról „Visszapillantás a Nyitra-, Turócz- és Liptó megyékben tett régészeti kirándulásra" című cikkében számolt be. 57 1872, július 3-án kelt az a levél, melyben a Magyar­országi Műemlékek Ideiglenes Bizottsága felszólította a vidéki értelmiséget „a hazai műemlékeknek összeírása és osztályozása czéljából" létrehozott bizottmány tevé­keny támogatására. Az iratban már szerepel a felszólí­tottak listáján „Tek, Könyöky József Realtanod tanár Po­son"-ból, 57 1872. november 4-i leveléből tudjuk, hogy 1872, július 5-én Henszlmann a bizottság nevében a pozsonyi középkori emlékek felmérésével bízta meg s Könyöki utasítást kért a felmérő munka teendőiről, jelez­ve, hogy ismeri Rómer és Schmidt ezirányú munkáit, s nem akar olyasmit feldolgozni, ami már elkészült. Ebben a levelében bejelentette, hogy „a pozsonyi I, takarék pénztár választmánya a helybeli középkori városház styl­szerú restauratióját" bízta rá, így eddig nem tudott foglal­kozni a munkával, viszont megküldte a pozsonyi Koro­názási főtemplomról írott munkáját. 55 Az 1874. április 16-ai ülésen készült - „azon levele­zőknek, kik a hozzájok intézett felhívásra a magyarorszá­gi műemlékek id. bizottságát közreműködésükkel támo­gatták" - névjegyzéken Könyöki József a 29. sorszám alatt szerepelt. 55 Időközben a Magyarországi Műemlé­kek Ideiglenes Bizottsága tovább szervezte a kültagok munkáját, s - mint már más vonatkozásában volt róla szó - az Arányi Lajos, Henszlmann Imre, Rómer Flóris, Schulek Frigyes és Steindl Imre tagokból álló albizott­ság 1875, április hó 11-én javaslatot terjesztett elő az „ország emlékeinek tüzetesebb megismertetése tekinte­téből", Ez a javaslat szöveggel és ábrákkal magyarázza meg a törzsívek kitöltését, esetleg leírások készítését, az emlékek általános megismerésére vonatkozóan, hogy minél teljesebb „emlék-lajstrom" készüljön, 57 A Könyöki által készített leírások a továbbiakban ezekre az utasítá­sokra támaszkodtak. 1875-ben küldte be Könyöki a pöstyéni kápolnáról szóló törzsívet és az ahhoz mellékelt kísérő levelében fel­hívta a figyelmet több őskori régészeti lelőhelyre. 55 Ugyancsak ebben a jelentésében ír az általa már felmért és az Archaeologíai Bizottsághoz beküldött bazíni r. k. templomról készült rajzairól. 59 1875-ben jelenti Geduly Ferenc titkár, hogy Könyö­knek 10 törzsívet juttatott el s Henszlmann évi jelenté­séből tudjuk, hogy abban az évben három tábla rajzot küldött be, 57 Henszlmann jelentése szerint: „Könyöki Jó­zsef, kit a bizottság kültag kinevezésére ajánlott, bekül­dötte [,..] a pozsonyi városház tanácsterme vasajtajá­nak rajzát (két lap), mennyezetének rajzát (2 I.) és az ú, n, csarnokteremben levő ajtószekrénynek rajzát (2 I.), Valamennyi lap csinosan és szabatosan van kidolgoz­va." A Bizottság felterjesztésére 1877 januárjában eddi­gi munkája elismeréseképpen Trefort Ágoston miniszter a Bizottság kültagjává nevezte ki. 6 ' 1877-ben Könyöki egy összefüggő terület feldolgo­zását készítette el, A Pozsonyból könnyen megközelít­hető és múzeumi útjairól valószínűleg már alaposan is­mert Csallóközben dolgozott. Egymáshoz viszonylag közel lévő falvak templomait mérte fel, egyforma kivitelű, tiszta, pontos szépiarajzokat készítve. Rajzait és megál­lapításait Ipolyi munkája kiegészítéséül szánta, - A csal­lóközi feldolgozással egyidejűtóg^küldött levedben ösz­szefoglalta munkája okát, c,á)at valamint tapasztalatait: ta Si 3 <4>

Next

/
Thumbnails
Contents