Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)
Váliné Pogány Jolán: Könyöki József munkássága
„I, [,..] a tekintetes bizottság tisztelt titkára Geduly Ferenc úr magányúton kívánatosnak monda, hogy Ipolyinak leírása rajzokkal kiegészítessék, Amint a tekintetes bizottság a műemlékek leírásában tapasztalni fogja, Ipolyi jeles munkája csakis kiegészítettnek látszik, mert én mindazt, a mi Ipolyi figyelmét kikerülte, utólagosan felvettem s nem hiszem, hogy a pozsonymegyei Csallóközben léteznék középkori műemlék, melyeknek felvétele még kívánatos volna, II, A mi a rajzokat illeti, azok a legnagyobb pontossággal készültek. A felmérés métermértékkel történt, és a rajzokban redukáltatott, de nemcsak a főtárgyakra, hanem a tagozatokra is terjesztetem a mérést. Számos eset fordult elő, hogy hol az egyik, hol a másik fal hosszabb vagy rövidebb, vastagabb vagy keskenyebb, amit különösen a szentélyek nyolcszögeiben tapasztaltam. Ily esetekben rendesen a középmértéket vettem. A püspöki és a máriavölgyi templomokat azonban úgy rajzoltam le, amint azokat találtam, [,,.] Az ablakokat és ajtókat csak ott rajzoltam, az alapba, hol azok a középkorból fennmaradtak; onnan van az, hogy sok alaprajzon se ajtó se ablak nem látható." Könyöki műemlékvédő és emberi mivoltára jellemzően: „Az igen összerepedezett és dűlőfélben álló" csütörtöki templomtorony helyreállítására államsegélyt kért. Indokai az épület rossz állaga mellett a község anyagi helyzete. Részletezésében felsorolta a folytonos rossz termést, új orgonát készíttettek 1940 forintért, iskolát építenek és második tanítót vesznek fel, lévén a községben 143 tankötelezett gyermek, és a kegyúr amúgy is sokat költ a templomra, „A magas kormánynak és a tekintetes bizottságnak ezirányban való kegyessége a különben e vidéken túlzó politikai szellemre is igen enyhitőleg hatna." A tempiomrablásokkal is foglalkozott, javasolta, hogy „méltóztassék a tekintetes bizottság kellő úton odahatni, hogy a lelkész urak műbecsesebb egyházszereket ne a templomban, hanem saját lakásukon tartsák." Felkérte a bizottságot, amennyiben a mérései kívánni valót hagynak, azt jelezzék feléje. 63 Az anyaghoz törzsív nem készült, csak leírások. Ezeket nem épületenként külön lapokra írta le - mint a későbbiekben - hanem folyamatosan, egymás után. Bár nem tartoznak ehhez a területhez, de a csallóközi anyaghoz csatolta a máriavölgyi templom és a vöröskői vár téglapadozatának rajzát és leírását. Erről a két helységről sem készült törzsív. A csallóközi feldolgozáshoz fényképeket is mellékelt, A csallóközi rajzok közül ki kell emelni a felsőbári kelyheket, az egyházgellei szentségházat és kelyheket, a gutori kelyhet, a szentmihályi részleteket, a somorjai két fényképet és a gazdag máriavölgyi anyagot. Henszlmann a miniszternek írt felterjesztésében kiemelte, hogy „ily szépen kidolgozott rajzok a kültagok részéréről még be nem küldettek." 54 Munkáit az 1880-ban rendezett műemléki rajzkiállításon is kiállították. 65 1878. szeptember 14-én a miniszter felszólította Pozsony város polgármesterét, mint a római katolikus Pozsony, Városháza, járhatószekrény, kat. 134.8 (Fotó: Kosak, 1959. Archív NPKC, Bratislava) kegyúri választmány elnökét, hogy a „hazai csúcsíves műemlékek leírását és ennek rajz utján közzétételét elrendelendő" kéri „a pozsonyi Dómra vonatkozó alaprajzok, felvételek és helyreállítási terveknek rövid használatra való" átengedést a Műemlékek Országos Bizottságának, 66 A polgármester szeptember 30-án közli, hogy „a pozsonyi dómra vonatkozó alaprajzok nem léteznek a helyreállítási terveknek pedig csak egy része, de ez is seizirozva találtatik" s ezért megbízták Könyöki Józsefet aki „minden rajzoknak elkészítését magára vállalta s ezen munkálat már annyira haladoll, hogy még oct. hó közepéig tökéletesen befejezve lészen,"' 3 ' Könyöki 1878. december 18-án megküldte a rajzokat és 38 lapos jelentését az épületről, Henszlmann a bizottság előadója Trefort miniszternek 1879, január 11 -én kelt levelében írta: „A bizottság 1878 évi December 30 án tartott ülésében ezen rajzokat megszemlélvén, úgy találta, hogy azok kitűnő szorgalommal vannak készítve, miért is Könyöki József tanárt eme dolgozatáért 560 fttal vélné megjutalmazandónak," 63 Rajzai mellett „egy e templom szentélyének, restauratíója után, új felszentelése alkalmával általa kiadott nyomtatványt" is megküldött a Magyarországi Múemlékek Ideiglenes Bizottságának, 69
