Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Katalógus. Összeállította: Váliné Pogány Jolán

szignó j. I. a rajzon: Könyöki fekete tus rp. kart. méret: 484 mm x 298 mm, 636 mm x 408 mm előlap felirat b. I. a rajzon: Német Próna. Nyitra Megye; felirat j. I. a rajzon: privigyei járás; jelzés b. t. a kartonon: 4. sz. 1887.; jelzés j. I. a rajzon: OMF Tervtár p. K 3403. hátlap jelzés k.: kerek MOB p. rep. neg.: OMvH Fotótár Itsz. 135.430. OMvH Tervtár Itsz. K 3403.; MOB irattár 1887/4. 121. NÉMETÚJVÁR, VÁR, TEMETŐKÁPOLNA, FERENCES TEMPLOM (Vasvm.; Güssing, Ausztria) 121.1. törzsív A törzsív részben kitöltött, a helyrajzi adatokat tartalmazza, a leírásra hivatkozik. Felvett mellékletek: „leírás: 1, rajz: 9" szignó, dátum a hátlapon: Könyöki József tanár kültag, Pozsonyban 1884 évi évi decemberben, fekete tinta, törzsív előlap felirat: N émet-Újvár Vár; jelzés b. f.: 11. sz. 1885.; jelzés j. I.: OMFTervtár p K 3386., (cer.) a leírást nem leltem 1891 22A/II, OMvH Tervtár Itsz. K 3386.; MOB irattár 1885/11. 121.2. leírás „Steierország határától keletfelé húzódik egy völgy, mely mindinkább kiszélesedvén a sikságba enyészik el. Ezen kiszélesedett völgyéén emelkedik körülbelül két óra járásra a határtól egy hatalmas domb conglomérat kőnemből. E domb koronáját képezi a német-újvári vár. A várra vonatkozó történelmi adatokkal nem szolgálhatok, csak azt említhetem fel, hogy a vár grf. Bathtyányi család birtoka s hogy a vár fenntartására évente 15000 frt van kivetve. A jelenlegi gondnok ebbeni kötelességének úgy vélik eleget tenni, hogy a düledező falakat - hogy valaki kárt ne szenvedjen kőmivesek által leszedeti. Igy történt ez ottlétemkor a 43. sz. a. helyiség falával. A mint az I. sz. a. alaprajz mutatja, a vár védrendszerébe az éjszaki lejtőjén elnyúló helység is be van vonva úgy hogy a helység kelet és nyugati oldalán kaputoronyok álltak, melyek a bemenetet védelmezték. A feljárás a várba nem szabályszerű. A várhegy keleti lejtőjén jutunk az 1 .sz. a kaputoronyhoz. A kapucsarnok dongaboltozatú és esőráccsal és vonóhíddal volt ellátva. A hajdani kapu alatti árok be van töltve. A 2. sz. a. kerek torony alsó része a kapuőrség számára, a torony felső része pedig ágyucsarnoknak volt berendezve. Átmenvén a kaputornyon a 3. sz. a. csarnokhoz jutunk. E csarnoknak három körives kapuja van és dongaboltozatú; Az első kapu a tulajdonképeni várkapu, a második 7/1 alatti védőtoronnyal van ellátva és vezet a 7/2 7. szám alatti sikátorokhoz és 3. sz. a. laktanyákhoz. Az utóbban megnevezett sikátorok a vár alján elvezető út talaja fölött vagy 10 méterre emelkedik és a puszta kősziklán állanak. E falak mellvédők. A harmadik kapu vezet a 4. sz. a. úthoz. A 3. sz. a. csarnokból vezet egy ajtó a 46. sz. a. négyszögű casamattás bástyába, melynek falai ágyú lőrésekkel vannak ellátva. Visszatérve a 4. sz. a. útra találunk egy keskeny falat; ez az utat képezi a 45. sz. a. casamattás bástyához. Ez 10. méterrel magasabban fekszik mint a 46. sz. bástya. E két bástya téglából épült, miért is a falak sokkal szélesebbek mint a vár egyébb falai. A 4. sz; út egy kapuval el van zárva, mely kaput a 6. sz. őrtorony védi. Az 5. sz. út végén ismét kapucsarnokhoz (9. sz. a.) érünk. E kapun a vonóhid nyomai még láthatók. A 10. sz. a. helyiség az őrség laktanya volt. E csarnokon áthaladva érünk a 13. sz. a, nagy előudvarba. Ennek közepén van a 14, sz. kút. A 15. sz. a. udvarhelyiség bástya. A 11. sz. a. helyiség sikátor. A 11. sz. a. sikátor fala a vár talajából 12 méternyi magasságra emelkedik. A 12. sz. helyiségek lakóhelyek voltak és hajdanában emelettel birtak, A 33, és 34. sz. a. helyiségek bástyák. A 38. sz. a kerek toronyban börtönök voltak valamint a 41. sz. toronyban is, A 32. 35. 36. 37, 39. s 40, sz, helyiségek lakóhelyek voltak, Ezek az udvar felé 8 méterre emelkednek. A külső fal pedig a váralj talajától egész 20 méterrel magasabb. Az itt felsorolt helyiségek nemcsak fölószintiek, de földalattiak is. A 40, sz, helyiség benső része jelenleg törmelhalom. Az egyik falban találtam egy szamárhátíves követ befalazva, melyen minuskulus belü felirat van; ebből csak egyes szavakat vehettem ki úgymint: fundare - qui - fecit - septime - anno - domini - 1495. A 42. sz. hosszú helyiség szintén lakóhelyekre volt felosztva, a belső falak azonban elpusztultak. A 43, és 44. sz. helyiségek dísztermek voltak és látni azok falain barock stucco diszitmények nyomait a 17. századból. A vár déli oldalán lévő épületcsoport képezi a tulajdonképeni pallatiumot. Ez a 29. 30, és 31. sz. bástyákkal van megvédve. A 30. és 31. sz. bástya vagy 6 méterrel alantabb fekszik a 29. sz. bástyánál. Utóbbi pedig dongaboltozatú és egymás fölött fekvő kétsoros casamattákkal óír. Ezen terjedelmes casamatták élelemtárokul szolgálhattak. A pallatiumba jelenleg az alaprajzon is látható kőlépcsők vezetnek; hajdan a bejárat a 16. sz. kapucsarnokon át vezetett, mi abból következtethető, hogy e kaputoronyóan a vonóhíd kerekei még meg vannak, Innen a 21. sz, udvarba érünk, Baloldalt egy lépcsőházat /22. sz. a/ látunk, mely a kétemeletes 20. 23, 24, 25, 26, sz, szobákba vezet. A 24. 25. és 26. sz, helyiségek már nem lakhatók. A 23. sz. teremben van elhelyezve a Bathtyányi család fegyvertára, a 20. sz. helyiségben pedig a várőr lakik. A 17. sz. folyósóra szintén a 22, sz, lépcsőház I, emeletéről jutunk. Baloldalon egy folyosót látunk, mely pilléreken áll és arra szolgált, hogy onnan a pallatiumot az udvar felé meg lehessen védni. E folyosótól keletfelé jövünk a kápolna fölötti lovagterembe. A 18. sz, torony nem donjon, hanem egyszerű őrtorony. Ez fából készült szoóák és lépcsők által öt emeletre van osztva. Itt van a család régiség- és képtára. A 20. 23. 24, és 25, sz. helyiségek déli falaiban láthatók még góth gyámkövek, melyeken hajdan védő karzat nyugodott. E gyámkövek egyik példányát a 7. lapon (d) alatt muntatom be. A lovagterem alatt lévő kápolnát már említettem, A bejárat a nagy udvarban van. Az ajtó szamár hátú íves. A várbirtokos számára pedig a lovagteremből csigalépcső vezet. A kápolna, a mint azt a 7. sz. lap a) b) és c) alatt mutatja a 15. századból való. Az ablakmérvművek ki vannak törve. A 15. századra mutatnak a fentebben emiitett gyámkövek úgymint a 40. sz, helyiségben talált és felemiitett felirásos kő, Kitetszik tehát, hogy a várban a 15, században lényeges átalakítások és építkezések történtek. A 27, sz, a., téglából épült bástya a főudvar megvédésére szolgált. Itt, 28. sz. a. találunk ismét egy kutat. Az egész vár ugyanazon kőnemből épült, a melyen áll, úgy hogy az építő követ magából a talajból nyerték. E kőnemből egy darabot ide mellékelek. Még a fegyver és régiségtárról