Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 (Forráskiadványok Budapest, 2000)

Váliné Pogány Jolán: Könyöki József munkássága

Könyöki Feigler Ignác által tervezett lakóháza, homlokzatrészlet, Szt. József-szobor, Bratislava, Lazaretskâ ulica. (Archiv Pamiatkového ustavu Bratislava) lyaválasztására, Romért 1845-ben nevezték ki a pozsonyi „királyi feltanoda" tanárává. Ebben az évben iratkozott be Könyöki is ebbe az iskolába, A tizenhat éves ifjú, ki korán elvesztette édesapját, szellemi irányítót, atyai barátot kapott a bencés szerzetes tanárban. Rómer a gimnáziumban nagyméretű oktató ábrákat készíttetett Könyökivei és egy másik fiúval. A természettani szertárban, ahol ezek készültek és Rómer szabadidejét töltötte, alapozódott meg Könyöki sokirányú érdeklődése. Könyöki visszaemlékezése tudósít Rómer szigorúan szeretetteljes és mindenre kiterjedő, a szó legnemesebb értelmében vett pedagógusi munkájáról. Bizonyára támogatta Könyöki festészeti tanulmányait, hiszen maga is festett tájképeket és portrékat. Vutkovich Sándor akadémiai tanár Rómer „pozsonyi legkedvesebb híveként" említi Könyökit, Az, hogy Könyöki csatlakozott az Akadémia által meghirdetett „régészeti mozgalomhoz", nem kis részben Rómer személyének volt köszönhető. Hatott rá - s múzeumalapító ténykedésének, valamint ősrégészet iránti érdeklődésének bizonyára ez az alapja - Rómer vonzódása a használati tárgyak, iparművészeti alkotások iránt. Foglalkoztatta - akárcsak Rómert -, az épületeken, tárgyakon valamint írott forrásokon keresztül a történeti életmód megismerésének lehetősége, az Ipolyi és Rómer által megfogalmazott szélesebb művelődéstörténeti program, melybe a régészet és műemlékvédelem is beágyazódott.

20 Minden bizonynyal e Rómer Flóris által megalapozott szemléletének köszönhető, hogy Lyka Károly így jellemezte Könyökit: „Benne tiszteljük a régész-rajztanár ritka típusát. Többi rajztanártársa csupa festő,"

21 Könyöki saját körülményei között ugyanazt próbálta megvalósítani, mint Rómer. Tanított, múzeumot hozott létre, fáradhatatlanul járta az országot és lerajzolta a látottakat, írásban rögzítette az adatokat. FELMÉRÉSI MUNKAMÓDSZERE A grafika a tervezés során a gondolkodás eszköze. Szabad teret nyújt a tervezőnek, az elképzelések és gondolatok rögzítésére. Folyamatosan alakítható, állandóan változik, míg kikristályosodik a végleges terv. Lényege a szubjektív alkotás. A felmérés viszont éppen lényegéből adódóan objektív, célja a tárgyak hű ábrázolása, dokumentálása. Természetes, hogy felmérés közben nagyon nehéz teljesen elvonatkoztatni a szubjektív élménytől, érzésektől, hiszen az épülettel, vagy épületrészlettel (annak alkotójával) a felmérő az esztétikai élmény szintjén szinte személyes kapcsolatba kerül, mely az objektív látást gyakran bizonyos mértékben akadályozza. Azonban, ha a felmérés ennek a kritériumnak nem tud, vagy nem kíván eleget tenni, nem felel meg a céljának, nem múszaki, hanem más, szerencsés esetben múvészi műfaj képviselőjévé válik. A felmérésnél a formák, a méretek, az arányok pontos megjelenítése elsődleges, ennek alapja az építészeti formák, arányok pontos érzékelése, felismerése. A felmérési rajznak hűen kell reprodukálnia az épületet a felvétel pillanatában s ezen keresztül tükrözni az építészeti gondolatot, közvetíteni a mű alkotójának - és nem a felmérőjének - gondolatait, A felmérőnek alá kell rendelnie önmagát, művészi hajlamait, eszközeit a felmérés tárgyának, különben illúziót nyújt csupán - szerencsés esetben múvészi alkotást -, de nem építészeti felmérést, E folyamat rögzítésének eszköze a vonal, „A vonalnak jelentése van, megmutat és kifejez egy képzetet. Kapcsolat a látható világ és képzeteink között. A vonal a mozdulat maga. Ezt a vonalat nem látjuk és képzeletünkben sem létezik, Ez egy „másik" vonal, amely mégis elvezet a valóságtól a gondolatig és a gondolattól a valóságig, A vonal az alapja az ábrázolásnak, de a képfelismerésnek, az alaknak a formának is." A toIIrajz markánsabban fejezi ki a formát és a mélységet. A különbséget a ceruza és a tus között a rajzeszköz kényszeríti ki, de egyben más szemléletre is